Szatmáry Kristóf 2015. február 24. napján törvényjavaslatot nyújtott be, melyben kezdeményezi a vasárnapi pótlék teljes eltörlését. Az indoklás szerint a javaslatot már a versenysemlegesség motiválta. A munkavállalók kiszolgáltatottsága célként sem jelenik meg.
Ismét változtatnák a vasárnapi munkavégzés szabályait
Tovább változhatnak a vasárnapi munkavégzés szabályai. A változások a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény 2015. március 15. napjával történő hatályba lépésével függenek össze. Ezen törvény a vasárnapi munkavégzést fő szabályként megtiltja, a kivételek köre vonatkozásában azonban még nincsen végleges kormányzati döntés. A szabályozás zavaros körülmények között született, sokáig a Nemzetgazdasági Minisztérium is cáfolta a törvény tervezet létét.
Az NGM meglepődött, majd azonosult a szabályozással
Meglepetést keltett először a Nemzetgazdasági Minisztériumban is a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló ötlet újra felmelegítése, amint erről Varga Mihály a Hír Tv-ben tavaly év végén beszámolt. Elmondta, hogy amikor minden ötödik ember vasárnap intézi a vásárlást, ezt nem bölcs dolog korlátozni (HVG). Azt is hozzátette, hogy Magyarország ma még nem olyan gazdag ország, ahol a legfontosabb probléma az, hogy vasárnap nyitva van-e valami vagy nincs. Ha pedig a munkáltató meg tud állapodni a munkavállalóval, miért ne lehetne nyitva (2014.11.03.). Ezt követően a dolgok viharos gyorsasággal kezdtek változni. 2015. január 22-én már arról számoltak be az újságok, miszerint a nemzetgazdasági miniszter szerint nincsen ok aggodalomra. Sem jelentős elbocsátásokkal, sem pedig bevételkiesésekkel nem kell számolni.
Büntetés-végrehajtási intézményekben vásárolhatunk, kertészetben viszont nem
A kivételi kört a törvény elég szűkre szabta. Bele tartoznak többek között a gyógyszertárak, a repterek, a pályaudvarok, az egészségügyi intézmények, büntetés-végrehajtási intézetek, a katonai objektumok, a vendéglátás, a vásárok, illetve a piacok. Nem tartoznak ugyanakkor kivételi körbe például a kertészetek, habár az ültetés és a kertészkedés időpontja általában egyetlen családban sem szokott hétköznapra esni. Ők ugyanis a 150nm-es területi korlátozásnak nem fognak tudni megfelelni. Az illetékes tárca ugyanakkor a kivételi kört nem kívánja bővíteni.
Kezdetben a kiszolgáltatottság csökkentését ígérték
A vasárnapi munkavégzés tilalmára vonatkozó törvényjavaslattal összefüggésben 2014. december 16. napján Szatmáry Kristóf és Harrach Péter törvényjavaslatban kezdeményezték a Munka törvénykönyvének a módosítását a célból, hogy a vasárnapi munkavégzés pótléka 50%-ról 100%-ra kerüljön felemelésre, valamint az egy hónapban legfeljebb 2 alkalommal legyen elrendelhető. Az indoklás szerint a javaslat összhangban van a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvénnyel, amelynek célja, hogy a kiskereskedelemben dolgozó munkavállalók kiszolgáltatottságát csökkentve, korlátozza a vasárnapi nyitva tartás lehetőségét a kiskereskedelmi szektorban.
Már nem cél a kiszolgáltatottság csökkentése
Ezt követően Szatmáry Kristóf 2015. február 24. napján törvényjavaslatot nyújtott be, melyben kezdeményezi a vasárnapi pótlék teljes eltörlését. Az indoklás szerint a javaslatot már a versenysemlegesség motiválta. A munkavállalók kiszolgáltatottsága célként sem jelenik meg.
Folyamatban a népszavazási kezdeményezés
Nehéz követni a szabályozás logikáját, s ugyanez mondható el a szabályozás céljáról is. Azt azonban tudni lehet, hogy a zárva tartás elbocsátásokkal jár majd. Éppen ezért kezdeményez népszavazást a LIGA Szakszervezetek és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ). Céljuk annak elérése, hogy a vonatkozó törvény 2015. március 15. napján ne léphessen hatályba (erre kicsi az esély), illetve azt a jogalkotó helyezze hatályon kívül. A LIGA és a VOSZ népszavazási kezdeményezése nem megy zökkenők nélkül. Az Összefogás elnevezésű párt ugyanis a törvény elfogadását követően azonnal benyújtott több népszavazási kérdést is a tárgyban, mellyel a törvény értelmében más szervezeteket a népszavazás kezdeményezésétől elzárnak. A törvény ugyanis kimondja, hogy a kérdés jogerős rendezéséig azonos tárgyban nem kezdeményezhető népszavazás. Az Összefogás kérdései ugyanakkor a kezdeményezés blokkolásán túlmenően semmiféle valós célt nem szolgálnak, hiszen nem felelnek meg a törvény rendelkezéseinek.
A vasárnapi munkavégzés jelenlegi szabályai
A Munka törvénykönyve konkrétan meghatározza azokat az eseteket, amikor a munkáltató vasárnap, illetve munkaszüneti napon munkavégzést rendelhet el. Rendes munkaidőben csak olyan tevékenység keretében történhet munkavégzés, amely vagy közérdeket szolgál vagy pedig a munkáltató rendeltetésszerű működése szempontjából objektíve szükséges. Ezeken a napokon a munkavégzés tehát most is kivételes jellegű. Míg a munkaszüneti napon végzett munkáért 100%-os bérpótlék jár, addig a vasárnap történő munkavégzésért bérpótlék csak kivételes esetben jár. A 2012. július 1. napjával hatályba lépő új Mt. úgy rendelkezik, hogy bérpótlék kizárólag azoknak jár, akik rendes munkaidőben kizárólag a munkáltató munkaszervezése miatt dolgoznak, azaz, ahol a vasárnapi munkavégzés nem magától értetődő. Ebbe a kategóriába 3 esetet helyezett el a jogalkotó: a többműszakos tevékenység keretében, a készenléti jellegű munkakörben, illetve a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál foglalkoztatott munkavállalókat. Bérpótlék kizárólag akkor jár, amennyiben rendes munkaidőben történő munkavégzésre kizárólag ezen kategóriák alapján kötelezhető a munkavállaló. Amennyiben bármely más eset alapján vasárnapi munkavégzés rendelhető el, pótlék nem jár. Gyakori ugyanis az a helyzet, hogy a vasárnapi munkavégzésre több jogszabályhely alapján is sor kerülhet. Ilyen például a bevásárlóközpontokban történő munkavégzés. A Kúria döntése nyomán ugyanis a plázák rendeltetésüknél fogva e napon is működnek. Hiába minősülnek így az ott dolgozók a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál foglalkoztatott munkavállalóknak, számukra még sem jár bérpótlék, hiszen a vasárnapi munkavégzést olyan jogcímen is el lehet rendelni, amelyre nem jár pótlék (rendeltetése folytán működő munkáltató). Kell fizetni ugyanakkor bérpótlékot a bevásárlóközpontnak nem minősülő boltokban dolgozóknak (akár a pláza szomszédságában is). A bérpótlékok problémáját ugyanakkor nyugodtan elfelejthetjük, mivel egyrészt hamarosan vasárnapi munkavégzési tilalom fog életbe lépni, másrészt pedig a kivételi körbe tartozó munkavállalók bérpótléka a jelenlegi állás szerint 0%-ban lesz meghatározva.
Urak és szolgák országa
A jogszabály módosítások zöme nem a bérből és fizetésből élő emberek érdekeit szolgálja. Ezzel összefüggésben sokunknak eszébe jutnak Hankiss Elemér szavai. „Magyarország a huszadik században is az urak és a szolgák országa volt, több millió ínségben élő lakosával az igazságtalanság országa volt, s ma is az; hősies, de reménytelen szabadságharcokban forgácsolja szét az erejét; rövidlátóan, önös érdekből, vonakodva, nagy késéssel követte a Nyugat diadalmas modernizációját.”
Dr. Kéri Ádám
LIGA Szakszervezetek
Jogi szakértő
