Az elmúlt tíz évben lényegében a felére csökkent a munkaügyi perek száma. Pontosan ez volt a kormány célja. 2014-ben mindössze 14 ezer munkaügyi per indult Magyarországon, míg tíz évvel korábban még 29 ezer, ami a nyugat-európai országokhoz képest már akkor is alacsonynak számított.

Az Mt.12.§-a szerint a munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. Ennek részletszabályait az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség biztosításáról szóló 2003. évi CXXV.tv. (Ebktv.) tartalmazza. Nézzük meg elsőként azt, hogy mit is takar ez a követelmény a munkaviszonnyal összefüggésben. Az Ebktv. alapján sérti az egyenlő bánásmód követelményét a közvetlen, közvetett hátrányos megkülönböztetés, zaklatás, megtorlás, jogellenes elkülönítés és az ezekre adott utasítás. Természetesen ezek közül nem mindegyik tipikus megvalósulási forma a munkavégzéssel összefüggésben, az első két kategória azonban mindenképpen fontosak.

Láttuk, hogy az alapbér és a munkabér nem ugyanaz. Az alapbér, mint időbér funkcióját tekintve a bérpótlékok megállapításához nélkülözhetetlen, kivéve, ha a felek eltérő számítási módban állapodnak meg. A munkabér pedig lehet kizárólag idő vagy teljesítménybér, illetve a kettő összekapcsolása. Ezt a munkáltató egyoldalúan állapíthatja meg. Teljesítménybérről akkor beszélünk, amennyiben a munkabér a munkavállalót kizárólag a számára előzetesen megállapított teljesítménykövetelmény alapján (a teljesítmény tényező figyelembe vételével) illeti meg. A munkaszerződésnek ugyanakkor csupán azt kell tartalmaznia, hogy a felek teljesítménybért alkalmaznak (de ezt kötelező), a teljesítménykövetelmény, illetve teljesítménytényező munkaszerződésbe foglalása szükségtelen (sőt káros is lehet, hiszen akkor kizárólag közös megegyezéssel lehet megváltoztatni). Kizárólag teljesítménybérben foglalkoztatott munkavállaló számára garantált bért is meg kell állapítani, ami az alapbérének legalább a fele.

Tekintettel arra, hogy a bér kifizetésének törvényi szabályozásával összefüggésben érdemi jogszabály változások történtek az elmúlt években, valamint, hogy a munkajogi szabályozás egyik kulcskérdéséről van szó, így az elkövetkező hetekben, hónapokban a bérezés kérdését fogjuk részletekbe menően vizsgálni. Elsőként az alapbér, munkabér összefüggéseit vesszük górcső alá.

Beszámoltunk már arról, hogy a www.kormany.hu oldalon a kormányzat nemrégen közzétette a foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályok módosításának a tervezetét. A változások érintik a Munka törvénykönyvét, a közszolgálatra vonatkozó joganyagot, a munkavédelmemről, valamint a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényt is. A változások indokaként a kormányzat a gyakorlati tapasztalatokra, az Európai Uniós követelményekre, valamint a VKF elnevezésű érdekegyeztető fórum keretében a kormányzat, a munkáltatói, valamint a munkavállalói érdekképviseletek között folyamatban lévő tárgyalások eredményére hivatkozott. A változásokról egy összefoglaló is közzétételre került a LIGA weboldalán, melyet követően a védett szakszervezeti tisztségviselők munkajogi védelmével összefüggésben számos tagszervezet aggodalmának adott hangot. Ezen aggodalmak nem megalapozottak, szükséges azonban röviden reflektálni rájuk.

A www.kormany.hu oldalon a kormányzat múlt héten pénteken közzétette a foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályok módosításának a tervezetét. A változások érintik a Munka törvénykönyvét, a közszolgálatra vonatkozó joganyagot, a munkavédelmemről, valamint a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényt is. A változások indokaként a kormányzat a gyakorlati tapasztalatokra, az Európai Uniós követelményekre, valamint a VKF elnevezésű érdekegyeztető fórum keretében a kormányzat, a munkáltatói, valamint a munkavállalói érdekképviseletek között folyamatban lévő tárgyalások eredményére hivatkozott.

Ahogyan azt már korábbi cikkemben megírtam, a nyugellátás járulékfizetés fejében szerzett, jövedelemtől és szolgálati időtől függő, rendszeres pénzbeli ellátás. Kizárólag az részesülhet nyugellátásban, aki a jogszabályban meghatározott feltételeket teljesíti. Különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén a Tny.tv.66.§-a alapján a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv vezetője az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő személy, a megváltozott munkaképességű özvegy és az árva részére kivételes nyugellátást, nyugellátás emelést, illetve egyszeri segélyt állapíthat meg.

A határozott idejű munkaviszony elsősorban a munkáltató érdekeit szolgálja. Ennek oka az, hogy a munkaviszony megszűnése a határozott idő elteltével magától, munkáltatói közbeavatkozástól mentesen bekövetkezik. Ebből azonban több dolog is következik.

Az ítélet lényegi megállapítása az, hogy azon esetekben, amikor a munkavállaló munkavégzési helye a jármű, azaz, amikor a munkaidő jelentős részét a munkavállaló ténylegesen utazással tölti, nem valósíthatóak meg az egészséges és biztonságos munkavégzés érdekében előírt minimál szabályok, amennyiben a bizonyos utazási időket a munkaidőből kiveszünk.

Magyarország példa nélküli menekülthullámmal számolhat, érdemes ilyenkor áttekinteni, hogy kiket is tekint a jog menekülteknek, valamint közülük kik és milyen mértékű védelemre számíthatnak. A menekültek helyzetét kiterjedt, többnyire egységes joganyag szabályozza, de a védelem köre így is országonként eltérő.