Érdekes eseménysorozatnak lehetünk tanúi, ha az amerikai munkaerőpiacot szemléljük. A VW 3 éve gyárat alapított Tennessee államban. A német tulajdonú autó óriás úgy döntött, hogy terjeszkedik a piacon és un. SUV autók gyártásával kíséreli meg felpörgetni (terepjáróféle) az eladásait. A német anyacég hozta magával a vállalati mintát és – munkáltatóhoz szokatlan módon - arra ösztönözte a munkavállalókat, hogy alapítsanak szakszervezetet.

vw.jpgA kampányba a politika is bekapcsolódott. A konzervatív kormányzó megpendítette, hogy adókedvezményektől, illetve a további terjeszkedéstől is eleshet a társaság, ha nem figyelnek szavazáskor. A republikánus pártban ugyanis sokan úgy vélik, hogy a szakszervezetek a munkavállalók elszegényítését, illetve a munkanélküliség növekedését okozzák, s megakadályozzák a vállalatokat a növekedésben. Az aggályok jó táptalajra hullottak. A munkások 712:626 arányban elutasították a szakszervezethez (UAW, United Automobil Workers) történő csatlakozást. Ez azért is érdekes, mivel Amerikában ritkaság, hogy a munkáltató saját maga ösztönözze a szervezkedést. A kudarc láttán a munkáltató kijelentette, hogy továbbra is híve marad a munkavállalói képviseletnek, s most az üzemi tanács létrehozását fontolgatja. Az üzemi tanácsok a német területeken alakultak ki, az amerikai piacon ismeretlen fogalom. Amennyiben a VW célja sikerül, létre jöhet az első üzemi tanács Amerikában. Az üzemi tanács alapvető célja a munkavállalói részvétel biztosítása a munkáltató döntéseiben, illetve ezen keresztül azoknak az ellenőrzése. A szakszervezettel ezzel szemben olyan érdekképviseleti szervezet, amelynek elsődleges célja a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek a védelme, előmozdítása. A szakszervezet alapítást számos nemzetközi egyezmény is garantálja, illetve védelembe veszi. A szakszervezet legfontosabb jogosítványa a kollektív szerződés kötése, s olyan nyomásgyakorló eszközök is rendelkezésére állnak, mint például a sztrájk.

A 70-es években Amerikában a szakszervezeti mozgalom rendkívül megerősödött. Akkor a szervezettség 70% feletti volt. A gazdasági fellendülés dacára Amerikában a szervezettség folyamatosan csökken, ma valamivel 10% felett jár. Különösen alacsony a szervezettség a szegényebb, déli államokban, mivel szakszervezeti védelem nélkül a munkavállalókat könnyebb foglalkoztatni. Az is rontja a VW-ben felállítandó szakszervezet helyzetét, hogy az átlagos órabér 20 dollár körül van, ami meglehetősen magas. Sokan nem látják tehát azt, hogy a kollektív szervezkedés milyen előnyökkel is jár pontosan. Ebben a helyzetben a csapda az, hogy szakszervezetek nélkül a munkáltatónak a munkavállaló nem érdemi partnere, s így a döntések befolyásolására, valamint az érdekeik kifejezésére e nélkül nincsen tényleges lehetőségük.

Akit a háttér érdekel, olvassa el a NYT, az MSNBC, illetve az ABCNews vonatkozó cikkeit és híradásait !

Szerző: FSZDL  2014.02.19. 12:36 Szólj hozzá!

Címkék: munkajog szakszervezet munkavállaló munkáltató

A bejegyzés trackback címe:

https://amunkajoga.blog.hu/api/trackback/id/tr425822274

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.