A tisztességes bérezés valamennyi nemzetközi dokumentumban benne foglalt alapvető jog. Hivatkozik rá a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet alapokmánya, a philadelphiai nyilatkozat, az Európai Szociális Karta, Magyarország Alaptörvénye, valamint a Munka Törvénykönyve is. A szabályozás egyrészt meghatározza a bérek kötelező legkisebb mértékét, valamint törekszik a tisztességes bérezés megvalósítására.

kein lohn.jpgMinimálbér meghatározására azért van szükség, mivel biztosítani kell azt, hogy a munkavállalók kiszolgáltatottsága bérek területén ne kerülhessen egy bizonyos szint alá. Ezek a rendelkezések kötelezőek, azaz amennyiben a munkaszerződés minimálbér alatti bérezést tartalmaz, abban az esetben ez a rendelkezés érvénytelen, és helyette a minimálbér összegét kell alkalmazni. A hatályos jogszabályok Magyarországon a bérek minimális korlátja vonatkozásában megkülönböztetik a kötelező minimálbért, illetve a középfokú iskolai végzettséget, vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben a garantált bérminimumot. Ennek megfelelően a minimálbért nálunk két összegben szokás megadni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a munkavállaló bére ezen összegeknél nem lehet alacsonyabb. Egyszerűsített foglalkoztatás, illetve közmunka esetén a bér ugyanis ennél lényegesen alacsonyabb is lehet, amely alapvetően sérti az egyenlő munkáért egyenlő bért elvét. Az is aggályos, hogy ezen munkák végzői a ledolgozott munkaidő függvényében megfelelő tartamú jogszerző időt sem szereznek. Ezen túlmenően még az is előfordulhat, hogy a munkavállaló alapbérére sem jogosult, hiszen az Mt. 146.§-a értelmében amennyiben a munkáltató elháríthatatlan külső ok miatt nem tud eleget tenni a foglalkoztatási kötelezettségének, alapbér fizetési kötelezettsége sincsen.

A minimálbér megállapításáról szól az ILO 131. számú Egyezménye, melyet Magyarország nem ratifikált. Ennek az a jelentősége, hogy meghatározza azon szempontrendszert, amelyet a minimálbérek megállapításánál figyelembe kell venni. Ezen elvárásoknak a hazai rendszer jelenleg nem felel meg.

A minimálbér mértékével összefüggésben több nézet verseng egymással. Egyrészt azt szokták kiemelni, hogy a minimálbér emelése a fogyasztást és az adóbevételeket is növeli, így annak pozitív hatása van. A másik oldalról viszont arra hivatkoznak, hogy a minimálbér emelése a foglalkoztatás ellen hat. A minimálbér mértéke az egyes európai országokban jelentősen eltér. Belgiumban, Luxemburgban, Hollandiában, Franciaországban, Írországban a minimálbér mértéke havi 1.500,-Eur körül van. Európa nyugati felén többségében azonban csupán 6-800,-Eur összegű minimálbérekkel találkozunk. Európa egy részén egységes minimálbér létezik, míg más országokban szektoronként eltérő minimálbért alkalmaznak. Utóbbira példa Németország, ahol a minimálbér 6.50,-Eur és 14.70,-Eur között ingadozik. A német DGB szakszervezet, mely a világ legnagyobb szakszervezeti szövetsége 6.2 millió munkavállalóval, azért küzd, hogy a 8.50,-EUR összegű minimálbért minden munkavállaló kapja meg. Ez havi 1.500,-Eur összegű fizetést jelent. A magyar minimálbér, mely jelenleg hozzávetőlegesen 2,-Eur/óra, azaz 330,-Eur/hó (101.500,-Ft, 118.000,-Ft), a régióban alacsonynak számít. Ennél lényegesen alacsonyabb összegű minimálbér csupán Bulgáriában, illetve Romániában található.

Európán kívül az Egyesült Államokban a minimálbér jelenleg 7.25,-USD (1.500,-Ft), amit 10.10,-USD-re kívánnak felemelni. Az egyes tagállamok azonban ennél magasabb minimálbért is megállapíthatnak: Washington államban a minimálbér így 9.32,-USD. Az emelés mind szövetségi, mind pedig tagállami szinten jelentős politikai vitát generál. Svájcban a szavazók most vasárnap utasították el a minimálbér emelését, mely 22,-CHF (24.65,-USD) lett volna. Ez az összeg hozzávetőlegesen 5.000,-Ft óránként. Ez az összeg Magyarországon a 483/2013. (XII.17.) Korm.r. alapján 584,-Ft (1.8,-Eur), illetve 679,-Ft (2.3,-Eur) attól függően, hogy a minimálbérről, vagy pedig a garantált bérminimumról beszélünk. Svájcban országos minimálbér nincsen, annak meghatározását a szakszervezetek kezdeményezték. Elemzők arra is rámutatnak, hogy Svájcban a munkaerő-piaci szabályozással összefüggésben sikeres népszavazást nem lehet tartani.

 KÁ

Szerző: FSZDL  2014.05.19. 16:13 Szólj hozzá!

Címkék: minimálbér Munka törvénykönyve

A bejegyzés trackback címe:

https://amunkajoga.blog.hu/api/trackback/id/tr916181079

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.