Sokan keresnek meg azzal a kérdéssel, hogy kell-e, illetve pontosan mely esetekben szükséges a régi Mt-t alkalmaznunk. Ennek eléggé nagy a jelentősége. Az „új” Mt., a 2012. évi I. tv., ugyanis a munkavállalói (egyéni) és a szakszervezeti (kollektív) jogokat meglehetősen megnyirbálta. Nem mindegy tehát, hogy élhetünk-e még a régi Mt. által biztosított többletjogokkal vagy sem.

kell regi mt.jpgA kérdés a következő példával szemléltethető a legjobban: Tegyük fel, hogy 2009. augusztus 1. napjával létesítettünk munkaviszonyt. Dolgoztunk, amennyit csak tudtunk. Jött azonban egy új főnök, akivel a viszonyunk nem volt felhőtlen. 2014. július 30. napján meglepetésünkre kaptunk is egy felmondást. Azonnal lázas számolgatásban kezdtünk, hogy mennyi pénz is jár nekünk. A munkaviszony megszűnésekor meg is lesz az 5 év munkaviszony, így az Mt. 77.§ (3) (b) alapján 2 havi végkielégítésre vagyunk jogosultak, gondolnánk. Az új Mt. egyik „vívmánya” ugyanakkor az, hogy a pénzbeli juttatások megnyirbálódtak…   Az Mt.77.§ (2) alapján a végkielégítésre jogosító idő csupán a felmondás közléséig nő ! Ez azt jelenti, hogy a felmondási idő tartama a végkielégítésre jogosító munkaviszonynak már nem része. Most akkor 1 vagy 2 havi végkielégítés jár nekünk ? Erre a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. tv. (Mth.) ad választ.

Az Mth. 2.§ akként rendelkezik, hogy az Mt.-t fő szabályként a hatálybalépéskor fennálló jogviszonyokra is alkalmazni kell, kivéve, ha az Mth. maga másképpen nem rendelkezik. A 7.§ a felmondás vonatkozásában további szabályokat is tartalmaz. A munkaviszony megszűnésének a feltételeire és jogkövetkezményeire a megszűnéskor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. A munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozat (pl. felmondás) feltételeire és jogkövetkezményeire pedig a jognyilatkozat közlésekor hatályos rendelkezések alkalmazandóak. A második havi végkielégítést így sajnos nem tudjuk kiizzadni.

Nézzük végezetül azt, hogy más fontos területeken az Mth. miképpen rendelkezik:

Az egyoldalú jognyilatkozatokra a közléskor hatályos szabályokat kell alkalmazni. Az egyoldalú kötelezettségvállalásokra, illetve a munkáltatói szabályzatra ugyanakkor akkor is az új Mt-t kell alkalmazni, ha azokat még az új Mt. hatálybalépése előtt közölték. Amennyiben a felek az Mt. hatálybalépése előtt megkötött szerződésükben változó munkavégzési helyet jelöltek meg, abban az esetben a munkavégzési helynek az Mt. 45.§(3) bekezdésben nevesített szokásos munkavégzés helyét kell érteni. A próbaidő meghosszabbítására és a munkaszerződéstől való elállásra viszont kizárólag az Mt. hatálybalépését követően kötött munkaszerződés esetén van lehetőség. A hátrányos jogkövetkezmények vonatkozásában a törvény úgy rendelkezik, hogy a kötelezettségszegés időpontjában hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. Amennyiben a kötelezettségszegés jogellenes állapot fenntartásával valósul meg, az időpont a jogellenes állapot megszűnésének a napja. A kártérítési felelősségre a károkozó magatartás időpontjában hatályos szabályok, amennyiben ez nem állapítható meg, akkor a kár bekövetkeztének az időpontjában fennálló szabályok vonatkoznak. Az emberi reprodukciós eljárás alatt álló munkavállalót a védelem a kezelés tartamára, de maximum 2012. december 31. napjáig illeti meg (az új szabályok szerint a védelem maximum 6 hónap). A versenytilalmi megállapodásra és a tanulmányi szerződésre a megkötéskor hatályos szabályokat kell alkalmazni. A munkajogi igény érvényesítésére irányuló eljárásra a hatályos Mt, míg a határidőkre az igény keletkezésekor hatályos rendelkezések az irányadók. Végezetül a kollektív szerződés – amennyiben az azt kötő szakszervezet vagy szövetség az új szabályok szerint már nem jogosult annak a megkötésére – 2013. január 1. napjával hatályát vesztette. A szerződéskötési jogosultság szempontjából a 2012. január 1-jei taglétszám irányadó.

A helyzet tehát picit zavaros, érdemes minden kérdésnél a törvényt ismételten elővenni. Megítélésem szerint ugyanakkor az új Ptk-hoz képest ezekkel az értelmezési problémákkal még viszonylag egyszerű boldogulni.

Dr. Kéri Ádám, jogi szakértő, LIGA Szakszervezetek

Szerző: FSZDL  2014.08.12. 09:59 Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://amunkajoga.blog.hu/api/trackback/id/tr906597179

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.