„Ha egy embernek utcaseprő a munkája, akkor úgy seperjen utakat, ahogy Michelangelo festett, ahogy Beethoven komponált, vagy ahogy Shakespeare írt verseket. Olyan jól seperje az utakat, hogy a mennynek és a földnek minden lakója megálljon egy percre, s azt mondja, ím, itt élt egy nagyszerű utcaseprő, aki jól végezte a munkáját”. Martin Luther King

Valami ilyesmi történt Fejér megyében, ahol az egyik üzemben a „munkavállalók úgy döntöttek”, hogy munkaszüneti napon is szeretnének dolgozni. Rácáfoltak ezzel Karinthy azon mondatára, miszerint munka az, amit nem szeretek csinálni. Íme a történet:

munka becsulet.jpgA világon több tucat telephellyel rendelkező nemzetközi, gépalkatrész gyártásra specializálódó cég munkavállalója keresett meg azzal, hogy munkaviszonyát munkaszüneti napon végzett munkája alapján „megszüntették”. Első lépésben ilyenkor a munkaviszonyt megszüntető jognyilatkozat tanulmányozása szükséges. Kiderült, hogy a munkaviszonyt a felek közös megegyezéssel szüntették meg azzal, hogy amennyiben azt a munkavállaló nem írja alá, azonnali hatályú felmondást fog kapni. A munkavállaló – mint sok más esetben – a nyilatkozatot aláírta. Közös megegyezés esetén ugyanakkor a munkaviszony megszűnését nehezen lehet sérelmezni. Amennyiben kényszer vagy fenyegetés hatására került aláírásra, természetesen a jognyilatkozat megtámadható. Ezzel összefüggésben azonban le kell szögezni, hogy amennyiben a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi, a munkáltató jogszerűen kínálhatja fel a közös megegyezés lehetőségét azzal, hogy el nem fogadás esetén azonnali hatályú felmondást fog alkalmazni. Ez tehát jogszerű. Utána kell így járni annak, hogy mi is áll a munkaviszony megszűnésének a hátterében. Ezt követően azt kell megvizsgálni, hogy a munkaviszony megszűnésének a körülményei egyéb jogi aggályt nem vetnek-e fel. Jelen esetben a munkavállaló munkaszüneti napon elkövetett szabályszegésére alapozva kívánták a munkaviszony megszüntetését. Munkaszüneti napon azonban nem mindenki dolgoztatható! Munkaszüneti nap rendes munkaidő fő szabályként a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben, idényjellegű, illetve megszakítás nélküli tevékenység keretében osztható be (legfontosabb kategóriák). Könnyen be lehetett azonosítani, hogy itt gyakorlatilag abban az esetben lehetne a munkavállalókat munkaszüneti napon dolgoztatni, amennyiben megszakítás nélküli tevékenységről beszélünk.  Nem véletlen, hogy a munkáltató is erre hivatkozott. Az autógyártáshoz kapcsolódó kiegészítő cikkek gyártása ugyanis nem idényjellegű tevékenység, és vasárnap sem működik rendeltetése folytán. A munkáltató tevékenysége az Mt. (Munka törvénykönyve) alapján akkor megszakítás nélküli, ha a tevékenység naptári naponként hat órát meg nem haladó tartamban vagy naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel és emellett a tevékenység egyben társadalmi - nem feltétlenül alapvető - közszükségletet kielégítő szolgáltatás biztosítására irányul (például ivóvíz-ellátás, tömegközlekedés), vagy a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt gazdaságosan vagy rendeltetésszerűen másként nem folytatható (például kohászat).(Mt.90.§)

A probléma ezzel a munkaszervezési móddal az, hogy a megszakítás nélküli tevékenység keretében foglalkoztatottak helyzete a többi munkavállalói csoporthoz képest is lényegesen rosszabb, mivel foglalkoztatásuk az általános szabályoknál is „rugalmasabb”. Erre tekintettel sem a regenerálódásuk nem biztosítható, sem pedig a családi- és magánéletük nem tervezhető.

Erre az alábbi legfontosabb példák hozhatóak fel:

-a munkaidőkeret hossza 6hó/26 hét vagy akár 12 hó/52 hét is lehet (94.§ (2)(a)-(3)

-vasárnap rendes munkaidő beosztható: 101.§(1)(c)

-munkaszüneti napon rendes munkaidő beosztható:102.§(2)

-munkaszüneti napon rendkívüli munkaidő elrendelhető: 108.§(3)(a)

-vasárnapi munkavégzés esetén nem jár bérpótlék: 140.§

-rövidebb napi pihenőidő: 104.§(2)(b)

-6 munkanap után sem jár egy pihenőnap: 105.§(3)

Fontos azonban az, hogy pusztán a gazdaságosság fenntartása vagy növelése érdekében nem lehet megszakítás nélküli munkarendet alkalmazni, mert ez valamennyi munkáltatónál szempont lehetne, hanem egyéb objektív termeléstechnikai körülmények is szükségesek hozzá. A kohót nem tudom vagy nem gazdaságos leállítani munkaszüneti napon sem, de az autóalkatrészek gyártása viszont nem esik ebbe a kategóriába. Pusztán a profit növelése nem alapozza meg ezt a munkarendet. A munkáltató jelen esetben arra hivatkozott, hogy a munkaszüneti napi munkavégzést nem ő rendelte el, hanem a munkavállalók jelentek meg önként dolgozni. Jogilag nem minősíteném a hivatkozást, pusztán rámutatnék arra, hogy érdemes Magyarországon befektetni. Az új Munka törvénykönyve úgy látszik valóban dinamizálta a munkaerő piacot.

dr. Kéri Ádám
LIGA Szakszervezetek

Szerző: FSZDL  2014.09.09. 15:55 Szólj hozzá!

Címkék: munkajog munkaszüneti nap

A bejegyzés trackback címe:

https://amunkajoga.blog.hu/api/trackback/id/tr676683523

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.