A nyugdíjrendszer az utóbbi években jelentős átalakuláson ment át. Az un. korhatár előtti ellátások ugyanis megszűntek, a jogalkotó tehát egyre kevésbé enged kivételeket a nyugdíjba vonulással összefüggésben. A korhatár előtti ellátások leggyakoribb fajtái a korengedményes és a korkedvezményes nyugdíjak voltak. Míg a korengedményes nyugdíj megszűnt, a korkedvezményes nyugdíj ez év végéig marad fenn. Az alábbiakban a két ellátás fő jellemzői kerülnek összefoglalásra.

Korengedmény:
nyugdíj.jpgKorábban fontos funkciót töltött be a megszüntetett korengedményes nyugdíj. Ezt az ellátást döntően azok a munkavállalók tudták igénybe venni, akik hosszú időt töltöttek el egy olyan munkáltatónál, melynek megvolt az anyagi lehetősége arra, hogy egy létszámleépítéskor a nyugdíjig hátralévő időre (maximum 5 évre) egy összegben „megváltsa” a munkavállaló nyugdíját. A munkáltató a munkavállaló előrehozott öregségi nyugdíjra jogosító korhatárának az eléréséig a  nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által megállapított nyugdíjának az évenkénti emelések és kiegészítések nélküli összegétpostaköltségekkel együtt a fizetési értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság elkülönített számlájára egy összegben, előre fizette be. A rendszer másik funkciója az volt, hogy pótmegoldást jelentett egyes nehéz munkakörülmények között dolgozó munkavállalók számára, akik kimaradtak a korkedvezményes nyugdíj rendszeréből.  Így például a villamosenergia-iparban egyes munkakörökben hosszú időt eltöltő munkavállalók számára kollektív szerződés alapján választható jogként működött a korengedményes nyugdíj.

Az utolsó három év (2010-2012) adatai jelzik a korengedményes nyugdíj igénybevételének nagyságrendjét, mely a LIGA Szakszervezetek adatkéréséből és elemzéséből derül ki. E szerint évente 5-9 ezer új megállapítás történt, a rendszerben lévők száma pedig 9-13 ezer között alakult csökkenő tendenciát mutatva. Az átlagos ellátás pedig mindhárom évben 140.000 forint körül volt. Az állam számára maga a nyugdíjfizetés nem jelentett plusz terhet, hiszen a munkáltató előre befizette a hátralévő összeget.Bizonyos bevételektől azonban az állam elesett. Nem kellett a nyugdíj után egészségbiztosítási járulékot fizetni, illetve ingyenesen jártak az igénybevevők számára a nyugdíjasoknak járó kedvezmények.

Korkedvezmény:

A korkedvezményes rendszer évtizedekkel ezelőtt alakult ki eltérő egészségvédelmi, munkabiztonsági szabályozás mellett. Ez az ellátás típus a korengedménynél lényegesen bonyolultabb. A rendszer alapját egy munkaköri jegyzék képezi, mely tartalmazza a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas munkaköröket. Az ilyen munkakörben dolgozók annyi évvel korábban igényelhetik korhatár előtti ellátásukat, ahány év korkedvezményt szereztek. Eredetileg 800 kedvezményezett munkakört tartalmazott a lista, mely alapján közel 600 munkáltató 222 munkakörben foglalkoztatott mintegy 50.000 munkavállalót. A munkavállalók majdnem 70%-a közúti és vasúti járművezető, jegyvizsgáló munkakörben dolgozott. Az egészségügy aránya közel 7%. A korkedvezményes nyugdíj rendszere a jelenlegi szabályok szerint 2014. december 31. napjával megszűnik.  

Korkedvezményre – 2014. december 31-ig – a 2006. december 31-én hatályos rendelkezések szerinti munkakörök jogosítanak. Ezen munkaköröket a nyugdíjtv. végrehajtásáról kiadott rendelet 2006. december 31-én hatályos 1. sz. melléklete tételesen tartalmazza. 2007. január 1. napjától a munkáltatók többlet 13%-os járulékfizetése alapozza meg a korkedvezményre való jogosultságot ! Ez azt jelenti, hogy az ellátás a költségvetést (Nyugdíjbiztosítási Alap) nem terheli meg. Az igénylőre irányadó öregségi nyugdíj korhatárhoz képest 2 évi korkedvezményben részesül az a férfi, aki legalább 10, és az a nő, aki legalább 8 éven át korkedvezményre jogosító munkakörben (munkakör), továbbá aki legalább 6 éven át 100kPa-nál nagyobb nyomású légtérben dolgozott (üzem). Ez a mérték férfiak esetében minden további 5, nők esetén 4, nagynyomású légtérben dolgozóknál pedig 3 évenként további 1 évvel emelkedik.

Ha a megjelölt munkakör a korkedvezményre jogosító munkakörök jegyzékében nem szerepel, de a korkedvezmény hatálya az üzemre kiterjed, és a munkáltató által megadott munkaköri leírás szerint a végzett munka megegyezik a jegyzékben lévő munkaköri leírás szerinti munkavégzéssel, a munkakört korkedvezményre jogosítónak kell elismerni. Az azonosítást a korkedvezményes igényeket elbíráló nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek végzik. Ha a munkaköri elnevezés a jegyzékben nem szerepel és a munkaköri leírás alapján sem lehet megnyugtató módon a végzett munkát, illetve az azonosságot megállapítani, de az üzemre kiterjed a korkedvezmény hatálya, az azonosítás kérdésében a munkakör (munkahely) szerint illetékes ágazati minisztérium és a szakmai (ágazati) érdekképviselet, szakszervezet központi szerve véleményének kikérése után a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv dönt.

A hatóság az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007.évi CXXVI.tv. rendelkezései szerint (355.§) a foglalkoztatót, egyéni vállalkozót, a kérelemben megjelölt munkahelyen az adott munkakör tekintetében a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alól mentesítheti, mely esetben a megszűnés időpontjától a munkakör korkedvezményre nem jogosít.

A korhatár előtti ellátások megszűnése

A kormányzat úgy ítélte meg, hogy a korhatár előtti nyugellátások járulékfizetéssel csak részben megalapozottak, folyósításuk a Nyugdíjbiztosítási Alapot terheli, amelyet a hiánnyal küzdő Nyugdíjbiztosítási Alap helyett a központi költségvetés csak az államadósság növelésével tud biztosítani. A Széll Kálmán Terv így a Nyugdíjbiztosítási Alap egyensúlyának megteremtése és az államadósság csökkentése érdekében célként tűzi ki, hogy nyugellátást csak a nyugdíjkorhatár betöltésétől lehessen megállapítani. Az átalakítás célja az volt, hogy a jövőben a nyugdíjkiadások ne haladják meg a nyugdíjjárulékból származó bevételeket. A jogalkotó ezért a korhatár előtti ellátások megszüntetése mellett döntött. A korengedményes nyugdíj megállapításáról szóló 181/1996. (XII.6.) korm.r. 2012. 01.01. napjával hatályon kívül lett helyezve. A korkedvezményes nyugdíj pedig elviekben végnapjait éli.

Mikor és milyen feltételekkel mehetek most nyugdíjba

Ezt követően érdemes röviden azt is áttekinteni, hogy az egyes munkavállalók a jelenlegi szabályok alapján mikor mehetnek nyugdíjba.  

A társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatára annak, aki

a) 1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév,

b) 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,

c) 1953-ban született, a betöltött 63. életév,

d) 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,

e) 1955-ben született, a betöltött 64. életév,

f) 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,

g) 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.

Öregségi teljes nyugdíjra tehát az jogosult, aki:

-          az életkori korhatárt betöltötte

-          minimum 20 év szolgálati idővel rendelkezik

-          nem áll biztosítási jogviszonyban azon a napon, amikor a nyugdíjat számára megállapítják

Öregségi résznyugdíjra az jogosult, aki a teljes nyugdíjra vonatkozó feltételeket a szolgálati idő vonatkozásában nem tudja teljesíteni, de legalább 15 év szolgálati idővel rendelkezik.

Életkorától függetlenül jogosult azonban öregségi nyugdíjra az a nő, aki legalább 40 év munkaviszonnyal rendelkezik. Biztosítási jogviszonyban a nő sem állhat. Ugyanezen szabály alapján a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdés a) pontjában foglalt feltételt (40 éves munkaviszony) legkésőbb a felmentési idő leteltekor teljesítő közalkalmazott kérelmezi. Hasonló szabály azonban más munkavállalói csoport vonatkozásában nincsen. Hasonlóképpen nem tartalmaz hasonló szabályt a Munka törvénykönyve sem.

A biztosítási jogviszony hiánya azt jelenti, hogy a nyugdíjjogosultság feltétele az, hogy a munkaviszony/közalkalmazotti jogviszony/köztisztviselői jogviszony megszüntetésre kerüljön. Ezt követően újra lehet létesíteni.

Egyéb fontos szempontok

Amennyiben valakinek a jövedelme a mindenkori minimálbér alatt van, abban az esetben szolgálati időt is csupán arányosan szerez.

Amennyiben a munkáltató a munkaviszonyt (közalkalmazotti/köztisztviselői jogviszonyt) jogellenesen szünteti meg, a munkaviszony helyreállításáig, ennek hiányában pedig az ítélethozatalig eltelő idő szolgálati időnek minősül.

Végezetül rámutatnék arra, hogy valamennyi szakszervezet küzd azért, hogy a korhatár előtti ellátások valamilyen formában a rendszerbe visszakerüljenek. Ezen ellátások részben nem kerültek az államnak többletköltségébe, részben pedig pótlólagos járulékfizetéssel megalapozottak. 

A LIGA Szakszervezeteknek a korengedményes, a korkedvezményes nyugdíjjal, valamint a nyugdíj célú megtakarítások ösztönzésével kapcsolatos javaslatai a www.liganet.hu oldalon tekinthetőek meg.

Dr. Kéri Ádám
LIGA Szakszervezetek
Jogi szakértő

munkajogi app screenshot LIGA.jpg

Mától az Apple Store-ban is elérhető az az ingyenes mobilalkalmazás, amelynek fő funkciója a gyors és közérthető munkajogi témájú válaszok nyújtása minden munkavállaló számára.

Az egyedülálló alkalmazás jelenleg közel 100 gyakori munkajogi kérdésre ad rövid és közérthető választ, de az adatbázis folyamatosan frissül és bővül.

Az alkalmazás ingyenesen letölthető:

Apple Store: https://itunes.apple.com/us/app/liga-szakszervezetek/id934760369

Google Play: https://play.google.com/store/apps/details?id=com.rootor.liga


Szerző: FSZDL  2014.11.12. 07:18 10 komment

Címkék: nyugdíj munkajog korengedményes korkedvezményes korhatár előtti ellátások

A bejegyzés trackback címe:

https://amunkajoga.blog.hu/api/trackback/id/tr166883415

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

egyedi 2014.11.12. 12:48:55

"Amennyiben valakinek a jövedelme a mindenkori minimálbér alatt van, abban az esetben szolgálati időt is csupán arányosan szerez."

Ez csak a nyugdíj összegének kiszámításakor kerül arányosításra. A nyugdíjjogosultság megszerzéséhez szükséges szolgálati idő számításakor nem kell arányosítani.
(Tny.39.§.(1) bek.)

micsoda? 2014.11.12. 14:32:12

" a hiánnyal küzdő Nyugdíjbiztosítási Alap helyett a központi költségvetés csak az államadósság növelésével tud biztosítani".

Tehát az államadósság azért nő, mert hiánnyal küzd az NyA, vagyis nyugdíjat kell fizetni. Ezt leírni is elég szégyen. Kevesebbet kéne költeni a bürokratikus kormány fenntartására. A milliós fizetésű államtitkárokra, a helyetteseikre, a sok tanácsadóra, a sok
semmitevőre akik csak a zavarosban halásznak, az ostoba parlamenti inditványokkal.

laci_52 2014.11.12. 14:59:52

Az új rendelkezések nagyon nehéz helyzetbe hoznak önhibájukon kívül több tízezer embert, akik korábbi munkakörüket már nem tudják ellátni, de még nem mehetnek nyugdíjba.

Erre a problémára kormányunknak ki kellene találnia valamilyen megoldást, de jelenleg tudomást sem hajlandó venni erről.

$pi$ 2014.11.12. 17:28:04

@laci_52: "Az új rendelkezések nagyon nehéz helyzetbe hoznak önhibájukon kívül több tízezer embert, akik korábbi munkakörüket már nem tudják ellátni, de még nem mehetnek nyugdíjba. "

Melyik rendszerben nincsenek/nem voltak nehéz helyzetben azok, akik nem képesek ellátni a korábbi munkakörüket, de még nem mehetnek nyugdíjba?

Bona Fides 2014.11.12. 20:41:43

@laci_52: Én tudok megoldást. Lámpavas, kormány mennnyen a k. annyába!

Állami kényszernyugdíjrendszert megszüntetni! Mindenki gondoskodjon saját magáról.

Eészségbitosítás maradhat társadalmi kockázatvállalás alapon.

Az állam vonuljon vissza, de nagyon, mert amihez hozzáér, azt ellopja, vagy szarrá válik.

lombozódó 2014.11.13. 02:37:31

Válasz erre
Bona Fides 2014.11.12. 20:41:43

Ezt tudod, mondhatod egy 20-30 éves munkavállalónak. De egy 55 évesnek értelmetlen, mert nem tud / lehet már váltani !!!
A jog kiszámíthatósága egy jogász / törvényhozási alapelv :-) Csak nem nálunk.

Évalány 2014.11.13. 07:36:33

Bona Fides:Milyen öngondoskodásra gondol minibálbér és közmunka esetén? Aki tisztességesen dolgozott kevés pénzért a rendszerváltás előtt, nem hiszem, hogy vagyonokat tudott felhalmozni, azóta pedig "tisztességes" munkával szintén csak egyik napról a másikra lehet élni.

Ha kevés a pénz a Nyugdíjalapban, talán nem kellene megengedni, hogy a családi adókedvezményt igénybe vevők még a nyugdíj és eü. hozzájárulást se fizessék! Nem elég, hogy 1 fillér adót sem fizetnek?

DFK 2014.12.11. 10:49:32

@Évalány: A nyugdíjalap hiánya csupán annyit jelent, hogy a nyugdíjasok az ország teherbíróképességéhez képest sok nyugdíjat kapnak.
Ne a gyerekesek adókedvezményét sajnáld a nyugdíjasok elől, mert egy átlag fizetésű két keresős, kétgyerekes család sokkal nehezebben él, mint egy nyugdíjas.

DFK 2014.12.11. 10:50:06

@laci_52: Akkor dolgozzanak más munkakörben.

DFK 2014.12.11. 10:51:43

Nekem 10 éve is 30 év volt a nyugdíjig, és feltehetően most is 30 év van még a nyugdíjig. Félek ugyanez lesz 10 év múlva is.