Közeledik az év vége, így ismételten célszerű áttekinteni a benn ragadt szabadságok kiadására vonatkozó hatályos szabályozást. A szabadság ebben az évben is 20 nap alapszabadságból és különböző jogcímeken járó pótszabadságokból áll. A szabályozás abból indul ki, hogy a szabadság a munkavállaló regenerálódására szolgál, így azt részére ki kell adni. Előállhatnak azonban olyan helyzetek, amikor erre nincsen lehetőség. 

Alap és pótszabadsággal rendelkezünk

Közeledik az év vége, így ismételten célszerű áttekinteni a benn ragadt szabadságok kiadására vonatkozó hatályos szabályozást. A szabadság ebben az évben is 20 nap alapszabadságból és különböző jogcímeken járó pótszabadságokból áll. A leggyakoribb pótszabadságok az életkor és a gyermekek után járó pótszabadság. Előbbi életkorunk függvényében 1-10 nap, utóbbi pedig a gyermekek számától függően 2, 4, illetve 7 nap. A teljes szabadságot úgy tudjuk kiszámolni, ha ezeket összeadjuk. Év közben keletkezett munkaviszony esetén a végértéket arányosítani kell.

A szabadságot a munkáltató az adott évben köteles kiadni

Fontos, hogy a szabadságot nem a munkavállaló veszi ki, hanem azt a munkáltató adja ki, azaz a ki nem adásért is a munkáltató felel. A munkáltatónak a szabadság időpontja vonatkozásában ugyan meg kell hallgatnia a munkavállalót, de kérései nem kötik. Ez alól kivétel 7 nap, amelyet legfeljebb 2 részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. Ezt a 7 napot év közben keletkezett/megszűnt munkaviszony esetén szintén arányosítani kell és a fél napot elérő töredéket egész napként kell figyelembe venni. Azt azonban ki kell külön emelni, hogy a pótszabadsággal (pl. a gyermekek után járó pótszabadsággal) a munkavállaló már nem rendelkezik szabadon. Miután a jogosultsága megállapítást nyert (kiszámoltuk), a szabadságnapok az alapszabadságába beleolvadnak és a továbbiakban osztják annak a sorsát (azaz pl. a munkáltató adja ki, arányosítani kell stb.).

A szabadságot az esedékesség évében kell kiadni, pénzben megváltani tilos

A szabadságot kötelezően az esedékesség évében kell kiadni és azt minden esetben a munkáltató adja ki. A munkáltató nem hivatkozhat arra, hogy a munkavállaló a „rendelkezésére álló” 7 napját nem szándékozta (időben) kivenni. A szabadság rendeltetésénél fogva a munkavállaló regenerálódására szolgál. Ebből következik az is, hogy a munkaviszony megszűnésének esetét leszámítva a szabadság pénzben közös megegyezéssel sem váltható meg. A munkaviszony megszűnésekor ugyanakkor a munkáltatónak a munkavállaló részére ki nem adott szabadságot ki kell fizetnie.

A szabadságot 2015-re átcsúsztatni csupán kivételes esetekben lehet

A szabályozás abból indul ki, hogy a szabadság a munkavállaló regenerálódására szolgál, így azt részére ki kell adni. Előállhatnak azonban olyan helyzetek, amikor erre nincsen lehetőség. Ezekre a helyzetekre a jog a következő megoldásokat kínálja:

1.) Ha a szabadság igénybevétele még az esedékesség évében megkezdődik, az esedékesség évét követő évben ezzel egybefüggően legfeljebb 5 munkanap kiadható. Ilyenkor törvényi fikció, hogy a szabadság még az esedékességének évében kiadásra került, azt abban az évben kiadottnak kell tekinteni és elszámolni.

2.) Legfeljebb az esedékesség évét követő év március 31-ig adható ki a szabadság

a. ha a munkaviszony az esedékesség évében október 1. napján vagy azt követően kezdődött (ekkor sokszor a gyakorlatban sincsen mód az időarányos szabadság kiadására);

b. ha a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdeke vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt arra kollektív szerződés felhatalmazást ad.

3.) A felek naptári évre kötött megállapodása alapján a az életkor alapján járó pótszabadságot az esedékesség évét követő év végéig (2015. december 31. napja) lehet kiadni. Ilyen megállapodást minden évben külön kell kötni ! Az alap-, illetve az egyéb jogcímeken járó pótszabadságokat a megváltozott szabályok értelmében megállapodással sem lehet 2015-re átvinni.

4.) Ha a szabadságot a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem tudta kiadni a munkáltató az esedékesség évében, akkor a szabadságot az ok megszűnésétől számított 60 napon belül kell kiadni. Ilyen esetben akár az esedékesség évét követő év eltelte után is kiadható a szabadság.

eves_szabadsag_2014.JPG

Nemzetközi jogba ütközik a szabadság szabályozása

A szabadság a Munka törvénykönyve szerint csupán a munkában töltött időtartam után jár. Nem számít viszont munkában töltött időnek a 30 napot meghaladó keresőképtelenség. Ez azt jelenti, hogy a keresőképtelenség éves időtartamait összegezni kell, s amennyiben ez a 30 napot meghaladja, az adott időszakra nem jár szabadság. Ennek következtében előfordulhat, hogy az arányosan csökkentett szabadság a 20 napot sem éri el. Ez a mérték azonban nem felel meg a munkaidő szervezés egyes szempontjairól szóló 2003/88/EK alapirányelvben foglaltaknak. A jogsértési eljárást elkerülendő Munka törvénykönyv módosításra számíthatunk hamarosan.  

Dr. Kéri Ádám
Jogi szakértő
LIGA Szakszervezetek

munkajogi app screenshot LIGA.jpg

Már a Google Play áruházban és az Apple Store-ban is elérhető az az ingyenes mobilalkalmazás, amelynek fő funkciója a gyors és közérthető munkajogi témájú válaszok nyújtása minden munkavállaló számára.

Az egyedülálló alkalmazás jelenleg közel 100 gyakori munkajogi kérdésre ad rövid és közérthető választ, de az adatbázis folyamatosan frissül és bővül.

Az alkalmazás ingyenesen letölthető:

Apple Store: https://itunes.apple.com/us/app/liga-szakszervezetek/id934760369

Google Play: https://play.google.com/store/apps/details?id=com.rootor.liga

Szerző: FSZDL  2014.12.09. 17:05 1 komment

Címkék: szabadság munkajog táppénz pótszabadság szabadság kiadása Munka törvénykönyve

A bejegyzés trackback címe:

https://amunkajoga.blog.hu/api/trackback/id/tr36970387

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.