Az új Mt. szabályai néhány kivételtől eltekintve 2012. július 1. napjával léptek hatályba, és alapvetően rajzolták át a munkavállalók és a munkáltatók jogait és kötelezettségeit, valamint kockázat átcsoportosítást is végrehajtottak a felek között. A paradigmaváltás azonban a munkaviszony megszüntetésének a szabályozásában is érvényre jut.

Nem csak gyengíti a munkáltatói felmondás törvényi garanciáit, de a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeit is lényegesen enyhíti ! A munkaviszony megszűnése, illetve megszüntetése körében a törvény tehát több tekintetben változtat a szabályozási gyakorlaton. Az általános indoklás úgy érvel, hogy a felmondási tilalmak rendszere a munkáltatók számára túlzott és indokolatlan tehernövekedést okozott, s azt „sem az európai országokban alkalmazott megoldások, de szociálpolitikai szempontok sem támasztották alá”. A szabályozás célja a teherkiegyenlítésen túlmenően a nagyszámú és elhúzódó munkaügyi perek számának a csökkentése volt.

Cél volt a munkaügyi perek számának a csökkentése

Nézzük ezt követően elsőként azt, hogy a jogalkotó hogyan kíván eleget tenni a Magyar Munka Terve elnevezésű programjában foglaltaknak. A munkáltatókat sújtó „túlzott és indokolatlan tehernövekedésre”, valamint az elhúzódó munkaügyi perekre azt találta ki a jogalkotó, hogy megszünteti a pereskedés mögött álló munkavállalói érdekeltséget. Ezt úgy oldotta meg, hogy fő szabályként bevezette azt, hogy amennyiben a munkáltató a munkaviszonyt jogellenesen szünteti meg, a munkavállaló fő szabályként nem kérhet a bíróságtól visszahelyezést, csupán kártérítést. Gondolhatnánk, hogy hát ki akar visszamenni ahhoz a munkáltatóhoz, aki így elbánt vele, hiszen a kártérítésből meg tud élni addig, amíg nem talál munkát. A jogalkotó azonban előírta, hogy az elmaradt jövedelem jogcímén igényelt kártérítés összege mostantól limitált. Méltánytalannak ítélte ugyanis azt, hogy a munkaviszonyt jogellenesen megszüntető munkáltató a bíróságok lassú ítélkezése okán évekre visszanyúlóan fizethessen kártérítést. Ezt követően arról döntött, hogy eltörli a munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén a korábbi Mt. alapján követelhető átalány jellegű kártérítés lehetőségét. Az új szabályok hatályba lépése előtt ugyanis még lehetőség nyílt arra, hogy a munkavállalónak a bíróság az eset körülményei alapján 2-12 havi átlagkeresetet ítéljen meg, mely megoldást az új Mt. már nem ismeri.  

Teljesült a cél: drasztikusan csökkent a munkaügyi perek száma

Nézzük ezt követően azt, hogy a megváltozott szabályok a munkaügyi perek számában visszatükröződnek-e. A hivatalos statisztikák alapján megállapíthatjuk, hogy sajnos igen. A bírósági fórumrendszer munkaügyi kérdésekben három fokú. A közigazgatási és munkaügyi bíróságok járnak el első fokon, tőlük a székhelyük szerint illetékes törvényszékekhez lehet fordulni, s utolsó szintként a Kúria jöhet számításba. Első fokon a munkaügyi perek száma évente 2000 üggyel csökken, a 2012-es 18000-es ügyszámról 2014-re 14.000-re esett vissza. Ezen belül a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos perek száma 5100-ról 3800-ra csökkent és jelenleg az ügyek 27%-át teszik ki. A másodfokú bíróságokhoz a számok tanúsága alapján csupán az ügyek 10%-a kerül. A hatályba lépéskori 480-as ügyszámról a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos perek száma 360-ra csökkent és ez az ügyek 17%-át teszi ki. A Kúriához minden harmadik munkavállaló fordul ezt követően. A Kúria ügyterhe évi 840 ügyről 660 ügyre csökkent. A munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos perek száma ezen belül 302-ről 250-re csökkent. Ez jelenleg az ügyek 37%-át teszi ki. Megállapítható tehát az, hogy az új Mt. hatályba lépése a  munkavállalók jogérvényesítését jelentősen korlátozta. Ebből az is következik, hogy a szakszervezetek a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt alkalmazott szankciók szigorítását joggal követelik.

  

Dr. Kéri Ádám
LIGA Szakszervezetek
Jogi szakértő

munkajogi app screenshot LIGA.jpg

Már az Apple Store-ban is elérhető az az ingyenes mobilalkalmazás, amelynek fő funkciója a gyors és közérthető munkajogi témájú válaszok nyújtása minden munkavállaló számára.

Az egyedülálló alkalmazás jelenleg közel 100 gyakori munkajogi kérdésre ad rövid és közérthető választ, de az adatbázis folyamatosan frissül és bővül.

Az alkalmazás ingyenesen letölthető:

Apple Store: https://itunes.apple.com/us/app/liga-szakszervezetek/id934760369

Google Play: https://play.google.com/store/apps/details?id=com.rootor.liga

Szerző: fpj  2015.04.14. 09:40 2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://amunkajoga.blog.hu/api/trackback/id/tr677366742

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

büdösbanya 2015.04.15. 12:56:54

Az okok azért ennél komplexebbek, és munkaügyi perek számának csökkenése messze nem csak az Mt. változásaira vezethető vissza. Lehet, hogy több a jogszerű munkáltatói döntés, és lehet, hogy több az értelmes munkavállaló is, aki nem indít pert minden vélt és alaptalan sérelem miatt. Másrészt a munkaügyi perekhez nemcsak a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos perek tartoznak, hanem sok más is. Önmagában a csökkenés ténye semmiféle "jó-rossz" értéktartalmat nem hordoz (kivéve persze a bírák számára a munkateher csökkenését, ami nyilván pozitív), ha nem teszünk mellé valamennyi okot, illetve azt, hogy az indított perekhez képest mennyi a munkáltatókat elmarasztaló döntés.

Adam Keri 2015.09.12. 17:28:23

Persze lehet, csak nem valószínű. Abszolút nem az, de azért ne zárjuk ki a szempontjaidat