Pihenőidőnek csupán az az időszak minősül, amit a munkavállaló maga oszt be belátása szerint és azzal teljes mértékben maga is rendelkezik. Ennek tükrében a bíróság megállapította, hogy nem szabadidő a munkavállalók utazási ideje, amennyiben állandó vagy szokásos munkavégzési hellyel nem rendelkeznek. Az utazás ugyanis az ő esetükben a munkafolyamat szerves része, az alatt utasíthatóak, a célállomásuk pedig bármikor megváltoztatható.

Spanyol bíróság kért előzetes döntést
kuria.jpg2015. szeptember 10. napján a Luxemburgi Bíróság (EU) egy munkajogi tárgyú előzetes kérdésben döntött. A spanyol National High Court of Spain bíróság azzal az előzetes kérdéssel kereste ugyanis meg az Európai Unió Bíróságát, hogy állandó vagy szokásos munkavégzési hely hiányában munkaidőnek minősül-e az utazási idő a munkaidő szervezés egyes szempontjairól szóló 2003/88/EK irányelv alapján. A tényállás szerint a Tyco elnevezésű vagyonvédelmi cég alkalmazottait úgy foglalkoztatta, hogy azoknak nem volt állandó vagy szokásos munkavégzési helyük, hanem azok a munkájukat otthonról, ingázva látták el. Ez a gyakorlatban úgy valósult meg, hogy a műszaki szakemberek minden nap kaptak egy listát a következő napi teendőkről, ami magánszemélyek, ipari, illetve kereskedelmi létesítmények felkeresése volt. A munkanap folyamán a központtal céges telefonon keresztül tartották a kapcsolatot és a cég járművével is közlekedtek. Az utazási idő esetükben a napi több órát is elérhette. Miután az utolsó napi munkával végeztek, hazamehettek, feltéve, hogy egyéb utasítást nem kaptak. A munkáltató álláspontja szerint a munkaidőnek az az időtartam tekinthető csupán, amit a munkavállalók az első ügyfélhez történő kiérkezés és az utolsó ügyfélnél történő munkavégzés befejezése között munkával töltenek. A kezdeti oda majd pedig a hazautazás ugyanis nem a munkáltató érdekében végzett tevékenység, hanem már pihenőidő. A Bíróság azonban ezzel nem értett egyet.

Szigorúan számon kéri az EU Bírósága a munkaidő szabályszerű számítását

A Luxemburgi Bíróság az ügy vizsgálata során a munkaidő szervezés egyes szempontjairól szóló 2003/88/EK irányelv rendelkezéseit értelmezte. Ennek során kiemelte, hogy „A munkavállalók munkahelyi biztonságának, higiénéjének és egészségének javítása olyan cél, amely nem rendelhető alá pusztán gazdasági megfontolásoknak. Az Európai Unió szintjén történő harmonizációnak a munkaidő?szervezés területén az a célja, hogy biztosítsa a munkavállalók biztonságának és egészségének jobb védelmét azáltal, hogy ez utóbbiaknak minimális – különösen napi és heti – pihenőidőt, valamint megfelelő szüneteket biztosít, illetve a heti munkaidő átlagos tartamára 48 órás felső határt állapít meg, amely kifejezetten magában foglalja a túlórát is (lásd: BECTU?ítélet, C?173/99, EU:C:2001:356, 37. és 38. pont; Jaeger?ítélet, C?151/02, EU:C:2003:437, 46. pont, valamint Grigore?végzés, C?258/10, EU:C:2011:122, 40. pont).

Az alapelvek értelmezését követően a Bíróság elhatárolta a munka- és pihenőidő fogalmait, melyet a tagállamok az irányelvvel összhangban kötelesek értelmezni. Munkaidő az az időtartam, amely alatt a munkavállaló a munkáltató rendelkezésére áll, és tevékenységét vagy feladatát végzi a nemzeti jogszabályoknak és/vagy gyakorlatnak megfelelően. Kiemelte, hogy a pihenőidőn a munkaidő fogalom ellentétét kell érteni, tekintve, hogy e két fogalom kölcsönösen kizárja egymást (Jaeger?ítélet, C?151/02, EU:C:2003:437, 48. pont; Dellas és társai ítélet, C?14/04, EU:C:2005:728, 42. pont, valamint Vorel?végzés, C?437/05, EU:C:2007:23, 24. pont; Grigore?végzés, C?258/10, EU:C:2011:122, 42. pont). Pihenőidőnek tehát csupán az az időszak minősül, amit a munkavállaló maga oszt be belátása szerint és azzal teljes mértékben maga is rendelkezik (Simap?ítélet, C?303/98, EU:C:2000:528, 50. pont). Ennek tükrében a bíróság megállapította, hogy nem szabadidő a munkavállalók utazási ideje, amennyiben állandó vagy szokásos munkavégzési hellyel nem rendelkeznek.  Az utazás ugyanis az ő esetükben a munkafolyamat szerves része, az alatt utasíthatóak, a célállomásuk pedig bármikor megváltoztatható. Rámutatott arra is, hogy az ezzel ellentétes értelmezés az irányelv céljával ellentétes, azaz nem a munkavállalók alapjogait biztosítja, hanem azt csorbítja.

Balkáni állapotokat teremt és jogsértő lehet a Munka törvénykönyve is

A Luxemburgi Bíróság döntése kifejezetten nagy jelentőségű, hiszen éppen azt a területet érinti, mely a legtöbb vitát generálja a kormányzat és a szakszervezetek, illetve a munkáltatók és a munkavállalók között. A 2012. július 1. napján hatályba lépett új Munka törvénykönyve ugyanis számos területen rontotta a munkavállalók, illetve a szakszervezetek pozícióit, valamint gyengítette a jogérvényesítési lehetőségeiket. Tette mindezt azért, hogy a jelentős adó és járulékteher alatt működő munkáltatóknak olyan segítséget nyújtson, mely az államnak nem kerül pénzbe (a munkavállalók pedig nem látják át). A hatályos szabályok alapján a munkáltató belátása szerint rendelhet el rendkívüli munkavégzést, a maximális heti munkaidő mértéke pedig a hazai szabályozásban az irányelvben rögzített heti 60 órát is meghaladhatja, hiszen az akár heti 72 óra (illetve napi 24 óra!) is lehet. Tovább rontja a helyzetet, hogy a heti 72 óra munkavégzés limitet is csupán a munkaidőkeret átlagában kell figyelembe venni, azaz 72 óránál is hosszabb rendelkezésre állás is jogszerű Magyarországon.

Arra is rá kell mutatni, hogy az Mt. 86.§ (3) bekezdése alapján az utazási idő nem része a munkaidőnek, mely alól a törvény nem tesz kivételt.  

Emellett az új Munka törvénykönyve azt is lehetővé teszi, hogy a munkáltató az éves szabadságot órában tartsa nyilván, melynek következtében számos munkáltató saját jogértelmezése alapján a munkavállalók szabadságát arányosan csökkenti. Aki ugyanis például 24 órás munkarendben dolgozik, annak az éves szabadsága beosztása miatt naponként 3 nappal csökkenhet. Kérdés azonban az, hogy a 14 összefüggő nap szabadság, illetve a minimális 20 nap alapszabadság követelményei hogyan biztosíthatóak.

Végezetül munkaidő-keret alkalmazása esetén a munkáltató jogosult arra, hogy a munkavállalónak un. kompenzáló pihenőidőt adjon pótlék helyett. Megteheti azonban azt, hogy azt a rendkívüli munkavégzést követő hónapban, de legkésőbb a munkaidő-keret végéig vagy a következő munkaidőkeret végéig adja ki. A jogalkotó azonban annyira gáláns, hogy azt is megengedi a munkáltatók számára, hogy a kompenzáló pihenőidőt megállapodás alapján a következő naptári év végéig adhassák ki.  A Luxemburgi Bíróság döntése ugyanakkor rávilágít arra, hogy a tagállamok nem értelmezhetik szabadon a munka- és pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseket, kötelesek betartani a védelmi minimumokat, valamint a tagállami szabályokat a munkavállalók egészségének és biztonságának figyelembe vételével kell értelmezniük.

Jogsértési eljárásokra számíthatunk

A készenléti jellegű munkakör vonatkozásában már jogsértési eljárás is folyik Magyarországgal szemben. Látható azonban, hogy más területek is szembe mennek az európai szabályozással, így a további jogsértési eljárások megindulása pusztán idő kérdése. Ezen túlmenően további problémákat is felvet a hatályos szabályozás. A Kúria álláspontja szerint például a jogellenes munkaviszony megszüntetés szabályai is megváltoztatandóak, hiszen azok a munkáltatók vonatkozásában jogkövető magatartásra sem ösztönöznek. Az ILO pedig a munkaviszonnyal összefüggő kártérítés munkavállalókra kedvezőtlen szabályait kifogásolta a kezdetektől. Ennek ellenére sem a munkáltatói oldal, sem pedig a kormányzat nem tűnik kompromisszum késznek a szabályozás megváltoztatása kérdésében.  

A Luxemburgi Bíróság döntése magyar nyelven itt érhető el:

http://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf;jsessionid=9ea7d2dc30ddc5c35c01e5a549c39846bfa212ca157c.e34KaxiLc3qMb40Rch0SaxuRaxb0?text=&docid=167291&pageIndex=0&doclang=HU&mode=req&dir=&occ=first&part=1&cid=1274851

A munkaidő irányelv magyar nyelven ezen a linkken érhető el:

http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32003L0088&from=EN

Magyarország a jogsértések országa

A munkaügyi ellenőrzésekre vonatkozó statisztikákból kiderül, hogy a munkáltatók jogkövetési aránya 20% alatt van. Ez azt jelenti, hogy 10 ellenőrzés alá vont munkáltatóból még 2 sem teljesíti maradéktalanul a foglalkoztatásra vonatkozó munkavédelmi jogszabályokat. Emellett gyakori az is, hogy még fokozottan rákkeltő anyagokkal dolgozó munkavállalók is 12 órás munkarendben dolgoznak, habár erre még a hazai jog sem adna lehetőséget. Egészségkárosító kockázat esetén ugyanis az Mt. 113.§(2) bekezdése alapján egyenlőtlen munkaidő-beosztás (munkaidő-keret) csupán a munkavállaló hozzájárulásával rendelhető el, a heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem oszthatóak be, valamint rendkívüli munkaidő és készenlét nem rendelhető el.

dr. Kéri Ádám
LIGA Szakszervezetek
jogi szakértő

Szerző: FSZDL  2015.09.11. 11:32 20 komment

Címkék: utazás bíróság munkaidő EU munkaj

A bejegyzés trackback címe:

https://amunkajoga.blog.hu/api/trackback/id/tr397777792

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Girhes Joe 2015.09.11. 16:08:15

"Pihenőidőnek csupán az az időszak minősül, amit a munkavállaló maga oszt be belátása szerint és azzal teljes mértékben maga is rendelkezik."

vs.

"nem szabadidő a munkavállalók utazási ideje, amennyiben állandó vagy szokásos munkavégzési hellyel nem rendelkeznek."

Na mert ha állandó munkahelyem van, és minden nap ugyanazon a módon ugyanoda járok be, akkor aztán marhára teljesül az első mondat szerint, hogy "amit a munkavállaló maga oszt be belátása szerint és azzal teljes mértékben maga is rendelkezik". Ezek az EU-s jogász gittegyletek is marhára értik a dolgukat, ha ilyen ellentmondásos érvelést leírnak egy bírósági ítéletben.

efi 2015.09.11. 16:54:20

@Girhes Joe:
Jobbat mondok:
ha állandó munkahelyem van, nyugodtan elküldhet valahova PIHENŐIDŐBEN (mondjuk külföldi kiküldetésre jó messze). És mondjuk 12 órát vonatozom. És mondjuk vasárnap. És mondjuk azután a szombat után, amelyiken este 11-kor értem haza az előzőből. ÉS ez egyik sem munkaidő, vagyis PIHENŐIDŐ.

Lajos Louis Gál 2015.09.11. 18:07:05

Érdekes, mert én 7 napból 6 (többrészt) napot(6.-ik az túlóra) dolgozom, 3 műszakban és 1-1:20 percet utazom (oda-vissza több mint 2hr majdnem 3...) Az utazási idő érdekes mód nem a munkaidő(keret)-be számít, de ha pl. munkába menet baleset történik akkor az "munkahelyi" balesetnek minősül. (érdekes dolgok ezek)

abubori (törölt) 2015.09.11. 19:28:41

@Lajos Louis Gál:

Csak abban az esetben tekinthető munkahelyi balesetnek a munkába/ból történő utazás alatt történ baleset, ha az szervezett formában történik (pl buszt bérel a munkáltató erre a célra), vagy a munkáltató által bérelt, vagy biztosított gépjárművel történik (pl a céges gépjárművel vagy a cég által bérelt gépjárművel).
Egyéb esetekben, ha pl. saját gépjárművel, vagy tömegközlekedéssel, vagy kerékpárral, esetleg gyalog jársz munkába, az nem tekinthető munkahelyi balesetnek.

Lajos Louis Gál 2015.09.11. 19:50:31

@Bubori Attila:
Igen, ebben tisztában vagyok. Jelenleg céges busszal járok, de még 2009 elején saját járművel mentem és balesetet szenvedtem, melyet "munkahelyi / üzemi" balesetnek ismertek el. (akkori jogszabályok szerint jogosan) Azt nem tudtam, hogy ma már nem minősül olyan balesetnek a saját járművel való munkába / munkából járás baleset esetén (megfelelő közlekedési jogszabályok alapján - idő, km, egyéb meghatározásban foglaltak)

jabba2 2015.09.11. 20:33:35

Na végre! Csak nálunk is vezetnék és tartatnák be!

Helyszíni zsemle 2015.09.11. 20:42:29

"Pihenőidőnek csupán az az időszak minősül, amit a munkavállaló maga oszt be belátása szerint és azzal teljes mértékben maga is rendelkezik."

Na idaig ertek egyet, a tobbi marhasag.

A munkaido valojaban a reggeli felkelessel kezdodik, mert nem a sajat szorakozasom miatt kelek fol, hanem kizarolag a munkaltato kedveert.

Vagyis az lenne a TISZTESEGES, ha a 8 ora, a reggeli felkelestol indulna, es mikor hazaerkeztem es becsuktam magam mogott az ajtot-ig tartson.
Mert csak ezen kivuli idot tudom magam beosztani. Es termeszetesen az ebednek benne kene lennie az 8 oraban.

VAGYIS A 8 ORA, AZ LEGYEN TENYLEG 8 ORA, NEM PEDIG 10-11 ORA, MINT MOST.

efi 2015.09.11. 20:57:21

@Bubori Attila:
Fenéket. Oda- és visszautazás (legrövidebb úton) során történt baleset az minden esetben úti baleset.
www.oep.hu/felso_menu/lakossagnak/ellatas_magyarorszagon/penzbeli_ellatasok/baleset_eseten/uzemi_baleset/uzemi_baleset.html#%C3%9Ati%20balesetek
Ami egyébként egy ótvar nagy hülyeség. Semmi köze sem a munkának sem a munkáltatónak ahhoz, hogy te jeges úton miért fordulsz be biciklivel a sarkon a tükörjégen 40-nel. Amíg belépsz és amiután kilépsz a gyárkapun mindenki úgy kellene, hogy legyen hülye, ahogy akar, nem értem miért kéne másnak vállalni a kockázatot ezért.

Online Távmunkás · http://onlinetavmunka.blog.hu 2015.09.11. 22:11:09

@Girhes Joe: Ha állandó munkahelyed van, akkor rajtad múlik az utazási idő, mert oda költözöl, ahova akarsz. Senkit se kényszerít a munkáltatója, hogy 1-2 órányi távolságra lakjon és onnan bejárjon...

vernarancs 2015.09.12. 02:28:04

@Bubori Attila: Szerintem ez nem igy van. Ha a legrovidebb uton tartok haza vagy munkaba akkor barmilyen balest munkahelyi balesetbek szamit ami ekozebn tortenik. Legalabbis regebben ez igy volt.

Darth Revan 2015.09.12. 03:36:13

Nalunk is van egy mobil csapat, reggel 8-kor talalkoznak az iroda elott, onnantol indul a munkaidejuk, nem szamit, hogy onnan mikor ernek az elso helyre, viszont az utolso helyen veget er a munkaido, nem szamit, hogy mikor ernek haza.

GiXXXer 2015.09.12. 06:40:05

@Girhes Joe: el tudsz képzelni olyan munkahelyet, hogy reggel a telephelyről mindig máshova mész? Az építőiparban rengeteg ilyen munkahely van, pl. én is pontosan így dolgozom, de mivel EU-n kívül, ezért itt az a szokásjog, hogy csak az odautat fizetik, a munkaidő az építkezésen ér véget

egy igazi barom vagy mondigazatmar 2015.09.12. 08:48:09

@Girhes Joe: Magad oszthatod be, mit csinálsz az autóbuszon? Könyvet olvasol? Videót nézel a telefonodon? stb.

medium size devil 2015.09.12. 10:20:59

Szerintem ez elorelepes de sajnos diszkriminativ. Problemas az a kriterium, hogy van vagy nincs "allando vagy szokasos" munkavegzesi hely. A valosagban ez sok esetben nem ilyen vagylagos. Van egy allando irodai helye az illetonek de jellemzoen valtozo cimu munkavegzesi helyekre IS kimegy (rendszeresen). Pl. KAM menedzserek. Tehat ez a kriteriumot torolni kellene es csak az esetre kellene alkalmazni az ertelmezest: ha otthonrol NEM allando munkavegzesi helyre utazik a dolgozo (akar van allando munkavegzesi helye, akar nincs), az oda- es visszautazas MINDEN ESETBEN munkaidonek szamit.

Dr_utcai_arcos 2015.09.12. 12:34:57

Pénteken megkérdeztem a főnökömet, hogy akkor mostantól ugye ok, ha fél nyolctól fél négyig dolgozok, de csak fél kilenctől fél háromig lennék bent az irodában, de csak fügét mutatott.

abubori (törölt) 2015.09.12. 13:56:20

@efi:

Az általad linkelt oldal erre hivatkozik:

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény

Itt találod:
njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=19510.290494

8. fejezet, 87. paragrafus 3. bekezdés Munkabaleset:

"A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.

Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt."

Összegezve: Két külön dolog, hogy mi minősül "munkabalesetnek", meg az OEP-től mire kapsz ellátást ("Úti baleset"). :)

delejezoe 2015.09.12. 17:09:06

Én ugyan munkavállaló volnék, de mondjuk én nem eufóriáznék.
Miután ez a bírósági döntés kiemeli, hogy azokról szól, akik, amikor beléptek, egy irodába mentek dolgozni, és azután a cég az irodát felszámolta, ezért nem is értem, hogy most is irodában dolgozók miért érzik magukra nézve reménykeltőnek. Valamint, az a sötét gyanúm van, hogy akik már az iroda nélküli állapotban léptek be, azokra sem vonatkoztatható az ítélet.

DrotosRiChard 2015.09.12. 20:09:01

Egy kérdésem van: az a pofátlan UPC-s hirdetés miért lóg bele a szövegbe?!

Egyébként gratulálok a kollégnak, kiválóan összefoglalt, jó cikket írt!

bacsi.laszlo 2015.09.13. 06:57:03

Sajnos Magyarországon a dolgozók hozzáállása is szakszervezet ellenes.A saját jólfelfogott érdekükben sem hajlandóak lépni vagy netán tenni!Első lépésben talán mindenkinek szervezett dolgozónak kellene lenni.Sok a potyautasnak nevezhető dolgozó.Hiszen hogyha a reprezentatív szakszervezet bármit elér egy tárgyaláson azt ők is ugyanúgy megkapják!SAJNOS!