A munkaerőhiány, mely egyre több szektor specialitása, hosszú idő óta problémát jelent a munkaerőpiacon, ahogyan erre dr. Simon Attila István munkaerő-piacért felelős helyettes államtitkár is rámutatott a HR Portál és a KRS Ügyvédi Iroda által együttesen szervezett, 2016. május 24. napján a MÜPA Üvegtermében tartott foglalkoztatási rendezvényen. Okai részben a képzett munkaerő hiányában, részben pedig az alacsony bérekben keresendőek. Ennek következményei pedig a szabadságolások idején jól láthatóak: a vendéglátás után már az építőiparban sem adják ki a nyári szabadságokat. Érdemes tehát szemügyre venni a szabadság kiadására vonatkozó fontosabb szabályokat.

Franciaország Európa egyik szociálisan leginkább érzékeny állama. A szociális ellátások szintje a nyugat-európai átlagtól is eltér, természetesen a munkavállalók előnyére. A munkavállalók 2000 óta 35 órás munkahétben dolgoznak, gálánsak a gyermekvállalási támogatások, valamint számos intézkedéssel segítik elő a kisgyermekes munkavállalók munkaerőpiacra történő visszatérését. Az átlagos ledolgozott órák szintje Európában itt a legrövidebb, mindössze 36,1 óra hetenként. Ezzel együtt a franciák a világ legtermelékenyebb munkavállalói között találhatóak. A gazdasági válság azonban Franciaországot sem hagyta érintetlenül. A munkanélküliség átlagos szintje 10 százalék, a fiatalok munkanélküliségi rátája pedig ennél jóval magasabb. Ennek orvoslására a kormányzat a munka törvénykönyvének módosítására készül.

A nők foglalkoztatási rátája folyamatosan emelkedik, de még így is messze elmarad a férfiakétól (58,8 százalék vs. 71,5 százalék). Az alacsony foglalkoztatási mutatók mögött számos tényező meghúzódhat.

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) keretében 2015 tavaszán kezdődtek a tripartit (háromoldalú: munkáltatói, munkavállalói oldal, kormányzat) tárgyalások az Mt. módosításáról a szociális partnerek kezdeményezésére. A munkavállalói érdekképviseleteknek számos, míg a munkáltatói érdekképviseleteknek néhány módosítási javaslata volt, melyek a várakozásoknak megfelelően nem estek egybe. A tárgyalások folyamán egyértelművé vált, hogy a munkavállalói és a munkáltatói oldal lényegében egyetlen pontban sem tudnak megegyezni. Eközben az érdekegyeztetés keretein kívüli piaci szereplők (pl: multinacionális cégek, külföldi kereskedelmi kamarák) is megjelentek igényeikkel, mint például a rendkívüli munkavégzés éves korlátjának további emelése vagy annak a teljes eltörlése, valamint a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás korlátainak az eltörlése.

Amikor a munkavállaló és a munkáltató leülnek és megtárgyalják egymással a munkaviszonyra vonatkozó alapvető feltételeket, akkor olyan dolgokról fognak egyeztetni, mint például a pontos munkakör, a munkavégzés helye és az alapbér. Amikor ezekben a kérdésekben megállapodnak, akkor tehát figyelemmel vannak azokra a szempontokra, amelyekkel a munkavállaló a munkavégzése során szembesülni fog. Amennyiben például valaki a vendéglátás területén helyezkedik el, abban az esetben nyilván nem éri váratlanul az, hogy a hétvégén is adott esetben dolgoznia kell. Sőt alappal tehető fel, hogy ez a munkavégzésének a szerves része lesz. Egy múzeum esetében sem számítunk arra, hogy csupán hétfőtől péntekig kell dolgoznunk. Ezeket az átlagos körülményeket pedig a jog nem tekinti olyan tényezőknek, amelyek pótlékra jogosítanak.

Bár a rendszerváltás óta a magyar társadalom alapvetően passzív a munkavállalói érdekek érvényesítése terén, az elmúlt hónapokban a trend mintha változóban lenne. Több területen kitűzött időpontok vannak a munkabeszüntetésre, illetve sztrájkkészültség van. Mindez hogyan történhet jogszerűen?

A munkáltatónak a munkaviszonnyal összefüggésben széles körű ellenőrzési joga van, mely többek között az Mt.11.§-án alapul. A korábbiakban bemutattam, hogy a munkahelyi ellenőrzésre milyen általános szabályok vonatkoznak. Ebben az elemzésben egyes konkrét ellenőrzési formákat fogok górcső alá venni.

Elsőként onnan érdemes kiindulni, hogy a munkáltató és a munkavállaló közötti kapcsolatrendszer a felek személyiségi jogait érintheti. Az ún. személyiségi jogok felsorolását a Ptk. tartalmazza, de nem adja meg azok összes esetét azaz, a felsorolás példálózó jellegű. A legfontosabb személyiségi jogok a magánélethez, a becsülethez, a jó hírnévhez, a képmáshoz, a hangfelvételhez, valamint a személyes adatokhoz való jog.

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal 2014. december 31. napján történő megszűnését követően a munkaügyi, valamint a munkavédelmi ellenőrzés a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályaihoz került át. 2016. február 12-én a tárca illetékes főosztálya közzétette a 2015. évre vonatkozó munkavédelmi ellenőrzésekre vonatkozó precíz és átlátható jelentését, melyből ismételten érdekes adatok nyerhetőek ki.

Időrendben haladva érdemes elemzés tárgyává tenni, hogy a gyermek gondozása céljából kivett fizetés nélküli szabadság után a munkaerőpiacra való visszatérés hogyan történik és az milyen következményekkel jár.