Franciaország Európa egyik szociálisan leginkább érzékeny állama. A szociális ellátások szintje a nyugat-európai átlagtól is eltér, természetesen a munkavállalók előnyére. A munkavállalók 2000 óta 35 órás munkahétben dolgoznak, gálánsak a gyermekvállalási támogatások, valamint számos intézkedéssel segítik elő a kisgyermekes munkavállalók munkaerőpiacra történő visszatérését. Az átlagos ledolgozott órák szintje Európában itt a legrövidebb, mindössze 36,1 óra hetenként. Ezzel együtt a franciák a világ legtermelékenyebb munkavállalói között találhatóak. A gazdasági válság azonban Franciaországot sem hagyta érintetlenül. A munkanélküliség átlagos szintje 10 százalék, a fiatalok munkanélküliségi rátája pedig ennél jóval magasabb. Ennek orvoslására a kormányzat a munka törvénykönyvének módosítására készül.
Ezen belül lehetővé tennék, hogy a munkáltatók a heti 35 munkaórát 3 havi átlagban dolgoztassák le, azaz bővítenék a munkaidőkeret alkalmazásának a lehetőségeit. Ezzel összefüggésben megengednék, hogy a munkavállalók heti 46, kivételes esetben 60 órát is dolgozzanak. Hozzá kívánnak nyúlni a napi pihenőidő mértékéhez, illetve kiadási módjához, könnyítenék az elbocsátásokat, csökkentenék a munkavállalók ezzel összefüggő kompenzációját, illetve lazítanának a szülési szabadságon lévők munkajogi védelmén.
Álló vonatok, megbénult légiközlekedés, szeméthegyek
A kormányzat törekvései heves tiltakozási hullámot váltottak ki. Franciaországban hetek óta megbénult a vonatközlekedés, leállt a szemétszállítás, öt finomítóból három a tevékenységét felfüggesztette, illetve a nemzeti légitársaság gépei is csak korlátozott számban teljesítenek szolgálatot. A tiltakozó munkavállalókat pedig a foci EB egyáltalán nem érdekli. S habár a francia munkavállalók mindössze 8 százaléka szakszervezeti tag, a szervezett munkavállalók mégis az egész országot megbénító sztrájkok szervezésére képesek. A felmérések egyebek közt azt mutatják, hogy a lakosság sem támogatja a tervezett intézkedéseket. 44 százaléka elutasítja, 40 százaléka módosításokkal fogadná csak el a munkajogi változásokat.
A magyarok örülhetnének a francia „szigornak”
A hazai munkajogi szabályozás is alapvető változásokon ment keresztül. A 2012. évi I.tv. (új Munka törvénykönyve: Mt.) lényegesen fellazította a munkavállalók jogvédelmét, könnyítette a munkáltatók terheit, a szakszervezeti jogosítványok egy részét pedig megszüntette. A munkavállalók jogosítványaival összefüggésben többek között megszüntette a jogalkotó a munkáltató általi jogellenes munkaviszony megszüntetés egyes kártérítési alapú jogkövetkezményeit (2-12 havi átlagkereset), bővítette a munkaidőkeret alkalmazási lehetőségeit, növelte a rendkívüli munkavégzés maximális éves mértékét, növelte a munkavállalók kártérítési és fegyelmi felelősségét, illetve hátrányosan módosította a bérpótlékokra vonatkozó szabályozást is. A hazai reformok deklarált célja a foglalkoztatás szintjének a növelése, illetve a foglalkoztatás rugalmasítása voltak. Azonos jellegű reformok Magyarországon és Franciaországon kívül Európa majd minden országában, más és más mértékben és fogadtatással, végbementek. A LIGA Szakszervezetek által végzett reprezentatív kutatás eredményeiből tavaly kiderült, hogy a hazai munkavállalók – a francia társaiktól eltérően - nem érezték a szabályozás hátrányos változását. A magyar munkavállaló feltehetően hozzá van szoktatva a munkához.
Magyarországon a heti munkaidő nem heti 35, hanem 40 óra, amelyet munkaidőkeretben a munkáltató egyenlőtlenül is beoszthat. A napi beosztás szerinti munkaidő mértéke maximum napi 12 óra, illetve rendkívüli munkavégzéssel együtt heti 48 óra lehet. Készenléti jellegű munkakörben azonban a napi munkaidő 12 óra, a beosztás szerinti napi munkaidő 24 óra, a heti beosztás szerinti munkaidő pedig 72 óra lehet maximálisan. Végezetül a heti 48, illetve heti 72 órás maximális munkaidőnek munkaidőkeret alkalmazása esetén csupán a munkaidőkeret átlagában kell kijönnie. A munkaidőkeret pedig akár 12 hónapot is felölelhet. Ez egyben azt is jelenti, hogy adott esetben a beosztás szerinti munkaidő ezeket az értékeket hosszú ideig is meghaladhatja. A magyar munkavállaló tehát sokat dolgozik, termelékenysége azonban nem magas szemben a francia munkaerővel. Utóbbi áruexport vonatkozásában a világon a 6., szolgáltatások esetén pedig a 4. helyet teremti meg.
A franciaországi eseményekről további részleteket a www.france24.com oldalon lehet találni.
Dr. Kéri Ádám
Ügyvéd
