Habár ma már nem éri meg hosszabb időt táppénzen tölteni, de ettől függetlenül adódnak ilyen élethelyzetek. A táppénzes állomány alatt a munkavállaló ráadásul bizonyos fajta védelmet is élvez, így ezt előszeretettel használják fel a munkavállalók arra, hogy a munkaviszony megszüntetésének tervezett időpontját kitolják. Érthető, hogy a munkáltatók – az államhoz hasonlóan – érdekeltek a táppénzes visszaélések feltárásában. Nézzük meg közelebbről az ellenőrzés a szabályait.

Mely esetben vagyok keresőképtelen

Elsőként is definiáljuk, hogy mit is takar a keresőképtelenség fogalma. Keresőképtelen különösképpen az

a) aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni;

b) aki terhessége, illetőleg szülése miatt nem tudja munkáját ellátni, és terhességi-gyermekágyi segélyre nem jogosult;

c) az anya, ha kórházi ápolás alatt álló egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja;

d) a szülő a tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben;

e) a szülő, aki tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja és a gyermeket a saját háztartásában neveli;

f) aki fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt részesül. (A törvény egyéb kategóriákat is felsorol.)

A betegség, valamint a fekvőbeteg ellátás esetei egyértelműek. Egyre több szülő részéről merül fel azonban az igény arra, hogy beteg gyermeke otthoni vagy kórházi tartózkodásának ideje alatt gyermeke mellett lehessen, és erre az időre ne szabadságot, illetve jogellenesen saját jogán táppénzt vegyen igénybe. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 11. § (4) bekezdése kimondja, hogy a kiskorú betegnek joga van arra, hogy szülője, törvényes képviselője, illetőleg az általa vagy törvényes képviselője által megjelölt személy mellette tartózkodjon. Ezért került a törvény módosításra 2013-ban.

Mikortól vagyok keresőképtelen

Fontos, hogy a keresőképtelenség elbírálásánál az a foglalkozás vagy munkakör irányadó, amelyben a biztosított munkavállaló a keresőképtelenségét közvetlenül megelőzően dolgozott. A keresőképtelenséget fő szabály szerint a vizsgálatra jelentkezés időpontjától kell megállapítani. Ettől eltérően legfeljebb 5 napra igazolható visszamenőlegesen.

Ki állapíthatja meg a keresőképtelenséget

A keresőképtelenséget a háziorvos, a járóbeteg szakellátás orvosa, egyéb gondozói szakorvos, az OEP ellenőrző főorvosa, valamint az OEP felülvéleményező orvosa igazolhatja. A keresőképtelenség elbírálásának célja, hogy a betegszabadság, illetőleg táppénz igénybevételéhez megállapítsa és igazolja, hogy a munkavállaló (biztosított) a munkáját betegsége vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermeke ápolása miatt ellátni nem tudja.

A keresőképtelenség ellenőrzése (ellenőrző főorvos)

A keresőképtelenség és a keresőképesség elbírálását az ellenőrző főorvos ellenőrzi, aki az OEP erre kijelölt főorvosa.Az ellenőrző főorvos az ellenőrzés keretében jogosult többek között:

a) a beteg vizsgálatára, a kezelőorvos jelenlétében a beteg tartózkodási helyén is,

b) a betegdokumentációba történő betekintésre,

c) szükség szerint a beteg szakorvosi vizsgálatra utalására,

d) a keresőképtelenség, illetve a keresőképesség tényének megállapítására,

e) javaslatot tenni a táppénzfolyósítás megszüntetésére a táppénzfolyósító szerv felé.

Az ellenőrző főorvos a dokumentáció és/vagy a vizsgálatok alapján dönt a biztosított keresőképtelenségéről vagy keresőképességéről, majd ezt követően erről a munkavállalót és a munkáltatót értesíti.

Jogorvoslat a döntés ellen (felülvizsgáló főorvos)

Az ellenőrző főorvos döntésével szemben mindkét fél 8 napon belül felülvizsgálatot kezdeményezhet.  Erre a fővárosi és megyei kormányhivatal rehabilitációs szakigazgatási szerve illetékes főorvosi bizottsága jogosult.

A keresőképtelenség ellenőrzését a munkáltató is kérheti

A keresőképtelen ellenőrzésének két esete van: a hivatalból és a kérelemre történő ellenőrzés. A 30 napot meghaladó keresőképtelenséget a felülvéleményező főorvos havonta legalább egyszer felülvéleményezi. Ezen túlmenően azonban a betegszabadság, illetve a táppénz igénybevétele alatt a keresőképtelenség felülvizsgálatát a munkáltató is kezdeményezheti az OEP-nél.

Dr. Kéri Ádám
LIGA Szakszervezetek
Jogi szakértő