Beszámoltunk már arról, hogy a www.kormany.hu oldalon a kormányzat nemrégen közzétette a foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályok módosításának a tervezetét. A változások érintik a Munka törvénykönyvét, a közszolgálatra vonatkozó joganyagot, a munkavédelmemről, valamint a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényt is. A változások indokaként a kormányzat a gyakorlati tapasztalatokra, az Európai Uniós követelményekre, valamint a VKF elnevezésű érdekegyeztető fórum keretében a kormányzat, a munkáltatói, valamint a munkavállalói érdekképviseletek között folyamatban lévő tárgyalások eredményére hivatkozott. A változásokról egy összefoglaló is közzétételre került a LIGA weboldalán, melyet követően a védett szakszervezeti tisztségviselők munkajogi védelmével összefüggésben számos tagszervezet aggodalmának adott hangot. Ezen aggodalmak nem megalapozottak, szükséges azonban röviden reflektálni rájuk.

A visszahelyezés jelenlegi szabályozása

Az új Munka törvénykönyve (2012. évi I.tv.) a polgári jog szemléletét honosítja meg a foglalkoztatási jogviszonyokban is. Ez a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben azt jelenti, hogy amennyiben a munkáltató jogsértése bizonyított, abban az esetben fő szabályként a munkavállaló kártérítésre és nem visszahelyezésre jogosult. Ennek az az oka, hogy a polgári jog szabályai szerint a károkozás kártérítéssel kompenzálandó. A munkaviszony helyreállítását – kivételes jelleggel – a következő esetekben kérheti a munkavállaló:

a) a munkaviszony megszüntetése az egyenlő bánásmód követelményébe ütközött,

b) a felmondási tilalmakra vonatkozó szabályokba ütközött (gyermekvállalás), ide nem értve a felek által kikötött felmondási tilalmat,

c) a munkáltató a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése nélkül szüntette meg felmondással a védett szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyát,

d) a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésekor munkavállalói képviselő (üzemi tanács tagja, üzemi megbízott, a gazdasági társaság felügyelő bizottságának munkavállalói képviselője) volt, függetlenül a megszüntetés jogcímétől és körülményeitől,

e) a munkavállaló a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését vagy a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére irányuló saját jognyilatkozatát sikerrel támadta meg.

Fontos, hogy a munkáltató ilyen esetekben akkor sem kérheti azt, hogy a bíróság a munkaviszony helyreállítását mellőzze, ha egyébként a munkavállaló szerződésszerű foglalkoztatására már nincs lehetősége. Amennyiben a bíróság a munkaviszonyt helyreállítja a munkaviszonyt meg nem szüntetettnek kell tekinteni, azaz a munkaviszony folyamatosan fennáll a munkáltatói jogellenes megszüntető nyilatkozat ellenére is. A munkavállaló számára pedig - az Mt. 42. § (2) bek. b) pontjára (foglalkoztatási és bérfizetési kötelezettség), és 51. § (1) bekezdésére figyelemmel (foglalkoztatási kötelezettség) - a jogellenes munkaviszony megszüntetés szerinti munkaviszony megszűnés időpontjától az ítélet jogerőre emelkedéséig terjedő időszakra munkabért kell fizetni. Mivel ennek mértékét a törvény nem határozza meg, így a munkavállaló számára az Mt. 146.§ (3) (e) bekezdése alapján távolléti díj jár. A munkavállaló követelheti egyéb felmerült kárának a megtérítését is, ezt azonban bizonyítania kell.

Szélesedik és nem szűkül a visszahelyezés lehetősége

A módosítás tervezete a munkaviszony helyreállítását a következő esetekben teszi lehetővé:

„A munkavállaló kérelmére a bíróság a munkaviszonyt helyreállítja, ha

a) a munkaviszony megszüntetése

aa) az egyenlő bánásmód követelményébe,

ab) a joggal való visszaélés tilalmába,

ac) a 65. § (3) bekezdésébe

ütközött,

b) a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésekor munkavállalói képviselő volt,

c) a munkavállaló a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését vagy erre irányuló saját jognyilatkozatát sikerrel támadta meg.”

A módosítás szövegéből látható, hogy a tervezet két ponton nyúl hozzá a munkaviszony helyreállításának a szabályaihoz.

Egyrészt lehetővé teszi a munkaviszony helyreállítását abban az esetben, amennyiben a munkaviszony megszüntetése a joggal való visszaélés tilalmába (régen: rendeltetésellenes joggyakorlás tilalma) ütközött. Ez a régi Mt-nek is része volt, de az új Mt-ből kikerült. A joggal való visszaélés lényege abban áll, hogy a munkáltató lépése nem ütközik konkrétan az Mt. valamely rendelkezésébe, mégsem szentesíti a jog a lépést, mivel annak gyakorlása „visszaélésszerű” volt. Ilyennek minősítette például a bíróság egy ügyben a közalkalmazott felmentését, mivel annak hátterében nem létszámcsökkentés, hanem a felek ellentéte húzódott meg. Egy másik ügyben joggal való visszaélésnek minősítette a bíróság a felmondást, mivel arra a munkavállaló helytálló szakmai kritikája adott alapot. Végezetül joggal való visszaélésnek minősítette a bíróság a határozatlan idejű munkaszerződés határozott idejűvé módosítását, mivel annak mögöttes indoka az volt, hogy a munkáltató a munkaviszony megszűnése esetén a munkavállalónak fizetendő juttatások megfizetése alól mentesüljön. Határozott idejű munkaviszony megszűnése esetén ugyanis a felmondási idő, felmondási védelem szabályai nem alkalmazandók, s végkielégítés sem fizetendő.

Kikerülne azonban az Mt-ből az a szabály, miszerint visszahelyezés kérhető abban az esetben, amennyiben a munkáltató a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése nélkül szüntette meg felmondással a védett szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyát.  Ezzel összefüggésben azonban rá kell arra mutatni, hogy a jogalkotó a munkavállalói képviselő fogalmát szintén módosítaná, melybe az Mt. 273.§ (3)-(4) §-ok szerinti védett szakszervezeti tisztségviselő is beletartozna. Ezzel ugyanakkor a visszahelyezés körét a jogalkotó nem szűkítené, hanem ellenkezőleg bővítené ! A munkavállalói képviselő jogviszonyának jogellenes megszüntetése ugyanis mind a felmondást, mind pedig az azonnali hatályú felmondást magában foglalja (függetlenül a megszüntetés jogcímétől, körülményeitől), míg a jelenlegi szabályozás csupán az első esetet szankcionálja.

Arra is rá kell mutatni, hogy amennyiben a munkaviszony megszüntetése az érdekképviseleti tevékenységgel összefüggésben van, ez az egyenlő bánásmód követelményét sérti, mely alapján a jelenlegi szabályok szerint is visszahelyezés kérhető. Ez a tervezet szerint sem változna.

A jogszabály módosításokkal összefüggésben a LIGA kapcsolódó javaslatokat is készített, melyek a weboldalon hamarosan olvashatóak lesznek. Ebbe a tagszervezeti javaslatok, illetve a VKF oldal álláspont beépítésre kerültek. Úgy gondolom, hogy a változások több ponton erősítik a munkavállalók és némileg a szakszervezetek jogait, így erre a munkavállalói oldal – a javaslat elfogadása esetén – büszke lehet. Reméljük azonban, hogy az eredményeket sikerül tovább is javítani.

Kéri Ádám
LIGA Szakszervezetek
Jogi szakértő