Az elmúlt időszakban azt vizsgáltuk, hogy melyek azok a legfontosabb szabályok, amelyek a munkaviszony létrejöttével összefüggésben fontosak. Láttuk, hogy a munkaviszony létrejöttéhez elengedhetetlen munkaszerződés kötése, mely alapján a feleknek jogai és kötelezettségei keletkeznek. A következő fontos megállapodás, melyet a munkáltató és a munkavállaló köthet a versenytilalmi megállapodás. Megtévesztően rövidke a törvényi szabályozás, ám maga a megállapodás nagy jelentőségű.
A versenytilalmi megállapodás alapján a munkavállaló ellenérték fejében kötelezettséget vállal arra, hogy a munkaviszony megszűnése utáni időtartamra, de legfeljebb 2 évre vonatkozóan nem tanúsít olyan magatartást, amellyel a munkáltató jogos gazdasági érdekeit sértené vagy veszélyeztetné. Ez a kötelezettség a munkaviszony alatt is fennáll, akkor a munkavállalót ellenérték, valamint külön megállapodás nélkül is terheli. A szabályozásban újdonság, hogy korábban a törvény kifejezetten a Ptk-t rendelte e tekintetben alkalmazni, míg jelenleg az Mt. szabályai alkalmazandóak azzal, hogy amennyiben a törvény valamely kérdésben nem rendelkezik, a Ptk. háttérfunkciója az általános szabályok alapján megmarad. Amennyiben a felek a megállapodást a munkaviszony megszűnését követően kötik, akkor azonban már nem az Mt., hanem a Ptk., illetve a Tptv. (Tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény) szabályai érvényesülnek, hiszen az már nem munkaviszonyhoz kapcsolódik közvetlenül. Az új Mt. szabályozását a 2012. július 1. napját követően kötött versenytilalmi megállapodásokra kell alkalmazni, ám a felek korábbi alkalmazásban is megállapodhatnak. (Mth.12.§)A versenytilalmi megállapodásból eredő jogvita munkaügyi jogvita, azaz a munkaügyi bíróságok hatáskörébe tartozik (LB Mpk. I.10044/1993.).
A versenytilalmi megállapodást más jogintézményektől el kell határolni. Az első ilyen jogintézmény a titoktartási kötelezettség. A titoktartás lényegi különbsége az, hogy az területi és időbeli korlát nélkül terheli a munkavállalót ! A másik hasonló jogintézmény a versenyjog által szabályozott un. no-competition klauzula. Ennek a lényege az, hogy az átadott, megvásárolt eszközök vonatkozásában ne kelljen tartani az eladó által támasztott versenytől. A versenytilalom értelmében az eladó az adásvételt követően meghatározott területen, bizonyos ideig nem folytatja az eladással érintett tevékenységet. Ez utóbbi klauzulát az európai uniós jog is szabályozása alá vonja (139/2004 EK tanácsi rendelet, 2005/C 56/04 Bizottsági közlemény).
A versenytilalmi megállapodás középpontjában a munkáltató jogos érdekét sértő magatartás tilalma áll. Fontos, hogy a megállapodás megkötéséhez a munkáltatónak fontos, gazdasági-üzleti érdeke kell, hogy fűződjön. A tevékenység megítélésekor a cégjegyzéknek van szerepe (BH2008.342.). A tevékenységi körnek tágnak kell lennie, de nem lehet annyira tág, hogy a munkavállaló megélhetését veszélyeztesse, illetve a versenyt aránytalanul korlátozza. Meg kell határozni pontosan a tevékenységi körön túlmenően a szakterületet, valamint a földrajzi régiót is. Jogsértő magatartásnak minősülhet a cégalapítás, a konkurenciának való munkavégzés, valamint egyéb tevékenység folytatása. A gazdasági társaságban való tagság csak akkor valósítja meg, amennyiben személyesen közreműködő tagról van szó (LB Mfv. 10779/1999., BH 1996/666). Megállapítható a jogsérelem akkor is, amennyiben a munkavállaló olyan cégnél helyezkedik el, amely azonos jellegű, de eltérő típusú termékeket forgalmaz. (EBH1999.133., BH2007.26.). Azzal is megvalósulhat, ha értékesítési csoportvezetőként házastársa révén tudomást szerez a versenytárs piacra lépéséről, ám erről a munkáltatót nem tájékoztatja (EBH2009.2069.).
KÁ
