A www.kormany.hu oldalon a kormányzat múlt héten pénteken közzétette a foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályok módosításának a tervezetét. A változások érintik a Munka törvénykönyvét, a közszolgálatra vonatkozó joganyagot, a munkavédelmemről, valamint a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényt is. A változások indokaként a kormányzat a gyakorlati tapasztalatokra, az Európai Uniós követelményekre, valamint a VKF elnevezésű érdekegyeztető fórum keretében a kormányzat, a munkáltatói, valamint a munkavállalói érdekképviseletek között folyamatban lévő tárgyalások eredményére hivatkozott.

A LIGA Szakszervezetek a tavaly decemberben kiharcolt tárgyalási folyamat mellett idén szeptemberben zárta le azt az átfogó kutatást, amely az új Munka törvénykönyve hatásvizsgálatát tűzte ki célul. „A munkáért!” elnevezésű projektet az Európai Unió finanszírozta, a kutatást a Szegedi Tudományegyetem és a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet végezte.

Az Mt. pillér keretében a kutatás adatfelvétele során 2000 munkavállalót és 800 munkaadót személyesen kerestek meg a kérdezőbiztosok, míg további 5000 foglalkoztatott véleményét online adatbázis segítségével gyűjtötték össze. Kiegészítő jelleggel 14 fókuszcsoport és 28 egyéni mélyinterjú készült, valamint a bírói gyakorlatokat, egyéni és kollektív munkaszerződéseket is elemeztek a szakértők. A kutatási körbe nem tartoztak bele a nem a munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkaadók és munkavállalók, így például a közszférában foglalkoztatottak.

A projekt eredménye egy mintegy 100 oldalas kutatási összefoglaló, és egy közel 60 oldalas javaslatcsomag, amelyet minden érintett fél megkapott.

Némiképpen szigorodó felmondási szabályok, erősödő munkavédelem

A pozitív változások között kell megemlíteni azt, hogy a munkavállalói érdekképviseletek, valamint a Kúria javaslatára a kormányzat hozzányúlna a jogellenes munkaviszony megszüntetés szabályaihoz, melyek jogkövető magatartásra nem ösztönöznek. Először is a jogellenes munkáltatói magatartás szankcionálását ismételten bevezetnék, melyet azzal érne el a jogalkotó, hogy a munkavállaló követelhetné a felmondási időre járó távolléti díjának a kétszeresét. Tekintettel azonban arra, hogy az új Mt-ben a felmondási idő 30 nap, amely gyakorlatilag alig nő, így ez a módosítás az eredeti cél elérésére nem igazán alkalmas. Összehasonlításképpen szükséges arra rámutatni, hogy a korábbi Mt. 2-12 havi átlagkeresetet említ, a Kúria idei javaslata pedig 2-6 havi távolléti díjat. Ezek pedig nem igazán vethetőek össze a javaslatban foglaltakkal. Ezen túlmenően visszakerülne az Mt-be az a szabály, hogy joggal való visszaélés esetén visszahelyezést lehet kérni. Végezetül elfogadásra kerülne a munkáltatói oldal azon javaslata, hogy a felmondási tilalom alatt álló munkavállaló felmondását a munkáltató visszavonhassa, amennyiben a felmondási tilalom okáról (terhesség) csupán a felmondást követően szerzett tudomást. A munkavállaló ugyanis a terhességét nem köteles a munkáltatónak előzetesen bejelenteni.

Jelentősnek tekinthető az a változás, mely szerint valamennyi munkavédelmi képviselő munkajogi védelemben részesülne, e tekintetben tehát nem vonatkozna rájuk a szakszervezeti tisztségviselőkre vonatkozó korlátozó szabályrendszer. A jogalkotó elfogadná a szakszervezetek azon követelését is, miszerint a munkavállalói képviselő fogalmát a szakszervezeti tisztségviselőre is kell terjeszteni. Az Mvt. változtatásával bekerülne a szabályrendszerbe az a szempont, mely szerint az előírtnál kisebb létszámú munkavállaló tömeg foglalkoztatása a munkavállalók egészségét és biztonságát súlyosan veszélyeztető körülménynek minősülne.

A köztulajdonban álló munkáltató vonatkozásában a jogalkotó érdemi változtatásokat nem látott szükségesnek. Az új Mt. hatálybalépéséig kötött kollektív szerződések vonatkozásában a felmondási idő, illetve a végkielégítés szabályaitól el lehet térni. Nem kerülne sor azonban a kollektív alkut sértő szabályrendszer hatályon kívül helyezésére.

Végezetül a kollektív szerződések kötését a jövőben elektronikus bejelentő lapon kellene bejelenteni.

Munkáltatói igényekre is szép számban hallgatna a kormány

Elfogadná a kormányzat a munkáltatói oldal azon javaslatát, hogy készenlétet követően nem kell pihenőidőt biztosítani a munkavállaló részére, amennyiben munkavégzésre nem került sor. Előírná ugyan azt, hogy 6 napi munkavégzést követően egy pihenőnap kiadása kötelező, ám a következő rendelkezésekben a kivételeket fenntartaná. Az pedig, hogy havonta egy pihenőnapot be kell osztani, nem jelent érdemi változást.

Konkretizálja továbbá a javaslat az egyenértékű pihenőidő fogalmát is, mely valóban a gyakorlatot segítheti.

Eleget tenne a kormányzat azon munkáltatói igényeknek, mely szerint a gyermekes munkavállalókra vonatkozó munkajogi korlátok lazítása indokolt. A munka- és pihenőidő korlátai (egyenlőtlen munkaidő-beosztás, egyenlőtlen pihenőnap beosztás stb.) a jövőben nem a gyermek 3 éves koráig csupán a várandóságtól a szülésig terjednének. A gyermekét egyedül nevelő szülő pedig a gyermek 3 éves koráig hozzájárulásával éjszaka is munkát végezhetne. A munka és magánélet összehangolásának megteremtése céljából azonban a vezető állású munkavállalókra vonatkozó szabályoknál előírná a jogalkotó azt, hogy a gyermek 3 éves koráig igénybe vehető fizetés nélküli szabadság szabályaitól nem lehet eltérni.

A kártérítési szabályokat a jogalkotó „pontosítja”. Ez alatt azt érti, hogy kikerül az Mt-ből az a szabály, miszerint a munkáltató károkozása esetén a munkavállaló hozzátartozójának (eltartott hozzátartozó) a kárát is köteles megtéríteni. A munkavállaló kártérítési felelőssége résznél pedig a jelenlegi szabályokat azzal egészítené ki a javaslat, hogy a munkavállaló a munkáltató elmaradt vagyoni előnyét és a dologban bekövetkezett kárát is köteles megtéríteni.

A jövőben sem lesz munkavállaló barát a Munka törvénykönyve

A 2012. július 1. napjával hatályba lépett új Munka törvénykönyve a szabályok zömében a munkavállalók hátrányára tér el a korábbi szabályozástól. Habár a javaslat tartalmaz a munkavállalók szempontjából fontos, kedvező változásokat (jogellenes munkaviszony megszüntetés, munkavédelmi képviselő stb.), azok nem túl ambiciózusak, így pozícióváltozást (garanciákat) nem eredményeznek. A kormányzat a munkaidő irányelvvel fennálló kollíziókat is csupán minimális változtatásokkal igyekszik orvosolni. Az azonban nem látható az anyagból, hogy a folyamatban lévő jogsértési eljárásokat miként orvosolná. A munkáltatókat érintő kedvező változtatásokra a javaslat úgy hivatkozik, mint amelyeket a gyakorlat tesz szükségessé, illetve mint amelyek csupán jogtechnikai változások. Látható, hogy a foglalkoztatás rugalmasítása továbbra is kiemelt kormányzati értéket képvisel. Végezetül a változtatások, különösen a munka és pihenőidő vonatkozásában, sok esetben kifejezetten zavaros megfogalmazásúak, így a joggyakorlatot segítő szándék elérhetősége kérdéses.

Kéri Ádám
LIGA Szakszervezetek
Jogi szakértő