A Met. 1.§ (5) bekezdése alapján a felügyelő jogosult hatósági ellenőrzés során megállapított tényállás alapján a foglalkoztató és a részére munkát végző személy közötti kapcsolat minősítésére. Ez azt jelenti, hogy megállapíthatja, hogy a megbízási jogviszony keretében foglalkoztatott személy valójában munkaviszonyban dolgozik. Ennek mind a munkáltatóra, mind pedig a munkavállalóra nézve számos jogkövetkezménye lehet. 

Sokan keresnek meg azzal a kérdéssel, hogy mennyi szabadság is jár nekik, amennyiben gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot vettek igénybe, és annak időtartama lejárt. Azt mindenki sejti, hogy valamennyi szabadság ezen időszak alatt is keletkezik, annak mértéke azonban nem teljesen ismert.

„A francia alkotmány elismeri a társadalmi párbeszéd szükségességét a munkaadók és a munkavállalók szervezetei közreműködésével. Ezen túlmenően bevonja a szakszervezeteket a döntéshozatalba, mert a francia alkotmányos rend ideálja a társadalmi párbeszédre épül.” Jean-Pierre Raffarin francia miniszterelnök (2002-2005)

„Ha egy embernek utcaseprő a munkája, akkor úgy seperjen utakat, ahogy Michelangelo festett, ahogy Beethoven komponált, vagy ahogy Shakespeare írt verseket. Olyan jól seperje az utakat, hogy a mennynek és a földnek minden lakója megálljon egy percre, s azt mondja, ím, itt élt egy nagyszerű utcaseprő, aki jól végezte a munkáját”. Martin Luther King

Közeledik szeptember elseje, sok fiatal első munkanapja. Az iskola elvégzése után a legtöbben még szabadon töltik az utolsó nyarat, és a munkaerőpiac is lelassul ilyenkor. Így évről-évről a legtöbb fiatal szeptember elején áll munkába életében először. A LIGA Szakszervezetek ezért most a lehető legrövidebben összefoglalta számukra, hogy mik az alapvetően fontos szabályok, amelyekre oda kell figyelni.

Közeledik az augusztus 20-a, ezért érdemes áttekinteni azt, hogy kik dolgoztathatók ezen a napon, és jár-e nekik ezért valamiféle pótlék. Alapból persze az a legjobb, hogy ha a Balatonnál tudjuk tölteni az ünnepet calici fertőzés és jégeső nélkül, de nem mindenki ilyen szerencsés. A többiek közül azoknak, akik ilyenkor is dolgoznak, ismerniük kell a vonatkozó szabályokat. 

Sokan keresnek meg azzal a kérdéssel, hogy kell-e, illetve pontosan mely esetekben szükséges a régi Mt-t alkalmaznunk. Ennek eléggé nagy a jelentősége. Az „új” Mt., a 2012. évi I. tv., ugyanis a munkavállalói (egyéni) és a szakszervezeti (kollektív) jogokat meglehetősen megnyirbálta. Nem mindegy tehát, hogy élhetünk-e még a régi Mt. által biztosított többletjogokkal vagy sem.

"A megkérdezett vállalatok azonban nem a munkajogi szabályozást tartották visszahúzó tényezőnek, hanem az állandóan változó jogszabályi környezetet, valamint a képzett munkaerő hiányát. Ezek a rizikófaktorok megmaradtak, s helyettük a magyar kormány is a munkáltatók terheinek a munkavállalók kárára történő enyhítése mellett döntött."

Ha belepillantunk az újságokba, abból is megállapíthatjuk, hogy itt van a nyár, hogy tele vannak idénymunkával kapcsolatos hirdetésekkel. Kőműves brigád keres például építkezést. Előnyükként kidomborítják, hogy ha megáll a tégla, akkor falat építenek, ha nem, akkor pedig járdát. Az ezzel összefüggő hibás teljesítési keresetet leszámítva tekintsük át röviden az idénymunkára vonatkozó munkajogi szabályokat. Kezdjük azzal, hogy mi is az idénymunka.

Justice Louis Brandeis amerikai szövetségi Legfelsőbb Bírósági bíró annak idején úgy nyilatkozott, hogy erős és felelősségteljes szakszervezetek nélkül nem létezik a fair play szabályainak megfelelően működő piacgazdaság. Ez azonban a régmúlté, a szövetségi legfelsőbb bírói fórum gyakorlata nem kedvez sem a munkavállalóknak, sem pedig a szakszervezeteknek. A szűkítő jogértelmezésre kiváló példát szolgáltat egy friss eseti döntés, amely az un. potyautas problémával foglalkozik. Így hívjuk azon munkavállalókat, akik nem csatlakoznak a szakszervezethez, ám a kollektív szerződésben kiharcolt előnyöket (munkabér, munkafeltételek, munkaidő stb.) élvezik. Lássuk miért is tiltakoznak hevesen most a tengerentúli szakszervezetek.