Gyakran keresnek meg azzal a kérdéssel, hogy mit lehet tenni abban az esetben, amikor a gyermekgondozás céljából kivett fizetés nélküli szabadság leteltét követően a munkáltató nem kívánja a kismamát visszavenni. Érdemes ezt tehát szemügyre venni.

A LIGA Szakszervezetek képviseletében, munkavállalói delegáltként (szakértő) mentem ki az ILC idei ülésére. Az ILC az ILO évente ülésező konferenciája, mely az ILO legfőbb döntéshozó, normaalkotó szerve. Idén is rendkívül izgalmas témák kerültek a szervezet elé a kéthetes ülésen. Normaalkotó vita folyt ugyanis a kényszermunka, valamint az informális gazdaság kérdéskörében is. Erről már korábbi cikkemben beszámoltam, mostani cikkemben kizárólag az USA-ra koncentrálok.  Az Egyesült Államok az ENSZ vonatkozásában is jelentős szerepet játszik, ezért érdemes áttekinteni az USA és az ILO viszonyát.

A LIGA szakszervezetek felkérésére - "A Munkáért!" projekt keretében - a Szegedi Tudományegyetem kutatói a MEDIÁN Intézet közreműködésével kutatást végeznek. Arra szeretnének választ kapni, hogy a közelmúltban újraszabályozott Munka Törvénykönyve életbelépését követően hogyan alakult a munkavállalók és a munkáltatók helyzete. Most elmondhatod Te is a véleményed!

A LIGA Szakszervezetek képviseletében, munkavállalói delegáltként (szakértő) mentem ki az ILC idei ülésére. Idén is rendkívül izgalmas témák kerültek a szervezet elé. Normaalkotó vita folyik ugyanis a kényszermunka, valamint az informális gazdaság (feketemunka) kérdéskörében is. Míg az előbbi egy éves projekt, addig az utóbbira két év áll rendelkezésre a szervezetnek. Nézzük, hogy mit is jelent pontosan a feketemunka szabályozása és hogy hogyan állunk most ezzel:

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 65. § (5) bekezdésének „a felmondás közlését megelőzően” szövegrésze alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 65. § (5) bekezdése a következő szöveggel marad hatályban: „A (3) bekezdés a) és e) pontban meghatározott körülményre (várandósság, emberi reprodukciós eljárás) a munkavállaló csak akkor hivatkozhat, ha erről a munkáltatót tájékoztatta.” Előzetes tájékoztatás tehát már nem szükséges. A LIGA Szakszervezetek üdvözli az Alkotmánybíróság döntését.

A tisztességes bérezés valamennyi nemzetközi dokumentumban benne foglalt alapvető jog. Hivatkozik rá a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet alapokmánya, a philadelphiai nyilatkozat, az Európai Szociális Karta, Magyarország Alaptörvénye, valamint a Munka Törvénykönyve is. A szabályozás egyrészt meghatározza a bérek kötelező legkisebb mértékét, valamint törekszik a tisztességes bérezés megvalósítására.

Az új Ptk. szabályainak a többsége 2014. március 15. napjával lépett hatályba, és jelentősen megváltoztatta az általa szabályozott jogviszonyokat. A változás egyik jelentős területe éppen a jogi személyek kategóriája. A változás egyik fő jellemzője a kiterjedt általános részi szabályozás, mely valamennyi jogi személyre, beleértve a nonprofit szervezeteket is, vonatkozik, ami komoly anomáliákat okozhat.

A hátrányos megkülönböztetés elleni határozott fellépés valamennyi fejlett demokrácia velejárója. Abban azonban különbség van közöttük, hogy a védelmet mely körre, illetve milyen mértékben terjesztik ki. Nagyon érdekes ügyet tárgyal a héten az amerikai, szövetségi Legfelsőbb Bíróság. A Hobby Lobby v. Sebellius (www.supremecourt.gov) ügyben az a központi kérdés, hogy a foglalkoztatás területén mennyire érvényesülhet a diszkrimináció tilalma.

Az elmúlt bejegyzésben azt kezdtük el vizsgálni, hogy mi is történik akkor, amikor a munkaügyi felügyelet a helyszínen (munkahelyen) munkaügyi ellenőrzést tart. A leggyakoribb szabálytalanságokat folytassuk a munkaidő egyes munkanapokra történő beosztásával. 

Mindenki hallott már arról, hogy a munkaügyi hivatal egy munkahelyen megjelent, a munkavállalókat kikérdezte, és azt vizsgálta, hogy a foglalkoztatás általánosságban a jogszabályi előírások mentén zajlik-e. Vizsgálat indulhat bejelentésre, de hivatalból is.