A Kúria az Mfv.I.10.190/2013. számon hozott ítéletében megállapította, hogy a szakszervezet elnöki tisztségét is betöltő munkavállaló munkaviszonya rendkívüli felmondással megszüntethető, amennyiben megsérti a jóhiszeműség, tisztesség, illetve kölcsönös együttműködés követelményeit.

Érdekes eseménysorozatnak lehetünk tanúi, ha az amerikai munkaerőpiacot szemléljük. A VW 3 éve gyárat alapított Tennessee államban. A német tulajdonú autó óriás úgy döntött, hogy terjeszkedik a piacon és un. SUV autók gyártásával kíséreli meg felpörgetni (terepjáróféle) az eladásait. A német anyacég hozta magával a vállalati mintát és – munkáltatóhoz szokatlan módon - arra ösztönözte a munkavállalókat, hogy alapítsanak szakszervezetet.

Az új Munka törvénykönyve teret enged a felek alkujának, azaz annak, hogy a munkafeltételeket együttesen alakítsák. A gyakorlatban azonban ez az elképzelés csupán ott működik, ahol a felek erőviszonyai kiegyenlítettek. Nem véletlen, hogy a munkajogi szabályozás a polgári jogi szabályozástól elkülönül. 

2014. január 1. napjától életbe lépett a „GYED extra”, melynek szabályait január folyamán áttekintettük. Olyan fontos változásokat vezetett be a jogalkotó, mint például gyermekenként a párhuzamos jogosultságok lehetőségét, a munkavállalásra vonatkozó tilalom lazítását, az ikrekre vonatkozó speciális szabályokat, valamint az un. diplomás GYED intézményét. 

A Kúria egyik friss döntése értelmében jogszerű annak a munkavállalónak az azonnali hatályú felmondása, akit a munkáltatója a tudomása nélkül megfigyelt. A Kúria a 2014. január 7. napján közzétett döntésében általános elvekre hivatkozva állt ki a munkavállaló jogi álláspontja mellett. Habár a döntés még a régi Mt. hatálya alatt született, az új Mt. vonatkozásában is tanulságos lehet.

Azzal mindenki tisztában van, hogy a szakszervezetek a munkavállalók érdekeit védik, az ő érdekképviseleti szervezeteik. A munkavállalók szervezkedését számos nemzetközi egyezmény is garantálja, ennek fontos okai vannak. 

Az ETUI kiadott egy tanulmányt, melynek a témája a válságnak a munkajogi szabályozásra, illetve a társadalmi egyenlőtlenségekre kifejtett szerepe voltak. Az adatsorokat és az elemzést érdemes röviden szemügyre venni. Az adatsorokból megállapítható, hogy Európa széttagolt. Mielőtt azonban a részletekre rátérnék, érdemes megnézni azt, hogy az USA és az Európai Unió milyen kihívásokkal nézett szembe a válság kirobbanásakor. 

A Munka törvénykönyve konkrétan meghatározza azokat az eseteket, amikor a munkáltató vasárnap, illetve munkaszüneti napon munkavégzést rendelhet el. Rendes munkaidőben csak olyan tevékenység keretében történhet munkavégzés, amely vagy közérdeket szolgál vagy pedig a munkáltató rendeltetésszerű működése szempontjából objektíve szükséges. Ezeken a napokon a munkavégzés tehát kivételes jellegű.

A szabadságról írt posztomat követően sokan kerestek meg kérdésekkel. Úgy gondoltam, hogy néhány kérdésre érdemes a választ a nyilvánosság előtt megosztani, hiszen mindannyian tanulhatunk belőlük.

A Kúria felülvizsgálati eljárás keretében az Mfv. II.10.291/2012/4. számon meghozott ítéletében akként foglalt állást, hogy a bevásárlóközpontokban (plázákban) történő munkavégzés nem jogosít bérpótlékra, mivel ezen üzletek a rendeltetésüknél fogva vasárnap is nyitva vannak.